Válaszolok mind a 4 bekezdésre, nem sorban haladok, lehet épp fordítva jutok a végére :
4: Bárhogyan is alakult, a "KARÓLÁBÚ" kifejezés az összekötő kapocs és az értelemadója a KARALÁBÉ szavunknak, azaz ennek a zöldségnek ez a jelzője az igen jellegzetes külalakja okán. Na már most nincsen általunk ismert feljegyzett dokumentációja a zöldség nevének valódi okára, hiszen az uralkodó hibás és téves magyarázat a német eredetet szajkózza.
Úgyhogy fel kell tételezzem józan ésszel hogy minden bizonnyal eleinte csak egy jellemzése volt a KARÓLÁBÚ kifejezés ennek a zöldségnek, majd ez idővel reá is ragadt mint megnevezés. Viszont később igény merült fel hogy önálló neve legyen, ezért egy minimális módosítással egy új hangalak és ezáltal egy új szó lett, immár egy főnév a zöldségre. Nagyon sok hasonlóképpen létrejött szavunk van, igény esetén tömegesen is tudom írni őket. De csak egy : --ÁSZ és--ÉSZ főnévképzőnk a a szó végeken:
Mind alapja egy jelző/melléknév : KERTES ember KERTÉSZ lesz. VADAS meg VADÁSZ . ERDŐS ember ERDÉSZ lesz, a HALAS meg HALÁSZ lesz. Vagy a VILLA szavunk is a VÁLÓ fogalmából nőtte ki magát, mivel elágazó/elváló. És rengeteg ilyen szavunk van, amikor az újabb szót már egyáltalán nem kell az elejétől gyökértől építeni fel, mert elég egy fogalomhoz kötődő "eltolás" a hangvázon és ugyanolyan értelemmel voltaképpen egy új szó születik meg. És praktikus, mert még látszik is hogy mihez köthető.
Tényleg oldalakon át írhatóak akár a hasonló esetek.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3 : A SZŐR , SERTE, SÖRTE, SERTÉS nyilvánvalóan összefüggnek, és egymásból alakultak/fejlődtek.
És a SERTÉS folyóbeszédben, gyors hatékony beszédben nagyságrendekkel kimondhatóbb mint ha "szertés" tennénk meg. De alapvetőnek tűnik hogy a fenti hosszabb szavaknak mind a SZŐR nevű fogalom az alapja, amihez ők kötődnek. SZ_R kezdéssel jellemzően azonosíthatóak a sokszorozó/SZORzottság értelmű szavaink. SZER/SZOR/SZÖR/ még szó végi toldalékként is épp ezt fejezi ki erősen. Nevezzük "SZER" gyöknek, ez az alapegysége temérdek szavunknak.
SZŐR szó is erre épül, hiszen a SZŐRZET is egy SZORZAT ! Ugye milyen logikus?... Épp erről beszéltem feljebb, máris 2 önálló szavunk van egy dologból. Hogy aztán miért "SZER" a SZER, és hol miről neveződött meg, az már a távoli idők rejtélye, de mindenképpen ezt a sokszorozó értelmet azonosítani tudjuk a hangalakunk mögött, ami már önmagában is túl tág fogalom ahhoz hogy ezt tovább tágítsuk.
Viszont az erre épülő sok sok hangalakváltozat külön külön már egy pontos dolgot fog megjelölni.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2 : Az imént említett "SZER" gyök épp ugyanaz ha hat-SZOR , öt-SZÖR formában használjuk. Mert ebben a gyökben az SZ_R a lényeg. Sőt mi több ennél az esetünknél ez kiterjed az S_R dologra is, hiszen a SOR-OZAT szavunk a SZOR-ZAT szavunknak nem csak hangalaki közelségben erős rokona, értelmileg is egyértelműen. Tehát a nyelvünk bizonyos helyzetekben enged szabadságot és átjárhatóságot közeli mássalhangzók esetén is. A magánhangzóknál gyakrabban. De ez is mindig egyéni vizsgálat kell legyen, mert tudok olyan eseteket, mikor a magánhangzó a szó képzése okán csak az lehet ami éppen.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1: Hát én élek az alapos gyanúval hogy az "idegen" nyelvek részben szándékosan torzították az eredeti szavakat és változtatták el őket. Nagyon nem kell itt óriási területeket sem figyelembe venni, és még csak olyan nagyon vissza se kell menni túl sokat sem az időben.
Az egymás közelében élő angol/holland/német/stb... kevés idő leforgása alatt igen sokfélét összebarkácsolt gyakorlatilag azonosíthatóan ugyanabból. De említhetném az olasz/spanyol/latin/francia stb. vonalat is. Nekem ezek sokszor szándékos átírogatásoknak tűnnek, ezen esetek a nem éppen túl nagy időtartam és a relatív kicsi földrajzi távolságok okán is minimum esélyes következtetés.
Sok, például csak angol szónál a ma használt hangalak és a "Middle English" vagy az "Old English" variációk közti különbség ránézésre is szinte ég és föld, akkor a különbség.
Összefoglalóan nyilván többféle okok együttesen is okozhatják az átírásokat, én egyes esetekben a szándékossággal is számolnék, ne úgy mondja mint a másik, kivagyiság vagy a franc tudja mi ez.... Meg nyilván az "idegen" nyelv jóval kevésbé kötődik egy fix hangalakhoz idővel, ha már nem tud saját maga számára sem megállapítani egy gyökérszót/szótövet amihez erősen kötődik a kifejezés. Van egy X időben leírt hangalakjuk csak úgy a "semmiből", ilyenekre hivatkoznak.
Az ősmag(yar) nyelv meg értelmileg tud rendszerbe kötni szavakat, azonosítható szótövekkel/alapszavakkal , gyökérrel rendelkeznek és kifejezéseik logikus felépítésűek...
