"Ami a magyar nyelvben  P_R  kezdődik el,  az  megfigyeléseim szerint két dologhoz kötődik :"

Több ez mint kettő. Már az első felsorolásod is két különböző jelentés köré csoportosítható:

- Az egyik a PIR (tűz) köré: piros, pirkad, perzsel, pernye, stb,

- A másik a  PÖRög (forgás, kör) köré: pereg.

Az igaz, hogy a PIR (tűz) és a PÖR (forgás) közt van jelentésbeli áthallás, hiszen a tűz szikrái füstje pörög, kavarog, de a gyökök jelentéséből ez nem olvasható ki, mert nem csak pörög, kavarog, hanem pattog is! Így egyáltalán nem biztos, hogy a PIR-nek a körrel lenne kapcsolata. Annál is inkább, mert a P hang a rövid idejű események,  (és tárgyak) által kiadott hangot jelentette: Pattog, potyog, peng, ropog, kopog, csap, csepeg, kap, köp, lép...

Könnyen lehet, hogy a a PÖRög szó alkotóját a tűz kavargó látványa ihlette, s ezért lett ennek a szónak az átvitt értelme a körrel, forgással kapcsolatos.

 

A második besorolással sem igazán értek egyet, mert a PÁR szó kifejezetten kettőt jelent, s ebből nem születhetett egyedülálló (nincs kettősségre utaló tartalmuk) párkány, perem, de ezek is köthetők a a kör alakjához, mert a perem valójában a tárgy kontúrja, ami körbefogja a tárgyat.

Ugyanakkor a perem, párkány, sőt, a part is az adott dolog, tárgy hirtelen"végét" jelenti elsődlegesen, így a bennük levő P hang fent említett jelentéséhez áll közelebb. (egy pillanat alatt vége (pereme) van valaminek.)

 

"És nem is nagyon van olyan, ami nem a fenti kettő  témaköre lenne..."

PÓR= egyszerű

PÁR= kettő

PÁRa=gőznemű,

PARaszt=földművelő

PARlag= művelés alól kivont "üres" földterület

 

A felsorolásokból egy dolog teljesen biztosra vehető, ezek a szavak rokoni kapcsolatban állnak, s ez az alaki hasonlóság (a hangok jelentése) köti össze őket függetlenül attól, hogy mi a szavak mai jelentése.

 

A mai jelentésük az esetek nagy részében is rokonítható, de az átvitt értelmű szavak esetében ez már nem igaz.