Nem is értem a dolgot, de valahonnan nagyon ismerős ez a figura. Ja igen, eszembe jutott ! Az 1960 - as évek végén vonultam be az akkori seregbe. Ott működött ez a fajta mentalitás és az öreg katonák vitték

a prímet ebben a műfajban. Szórakoztak a "kopaszok"-kal az I. időszak végéig. Azután jött a következő újonc sorvány. ők kerültek sorra a vágóhídon és akik eleddig II. időszakosak voltak, azokból lettek az új "öreg katonák". És minő érdekes, ezek a friss öreg katonák egy jelentős része egy szempillantásnyi idő alatt feledte, hogy néhány hónap előtt még éppen ők voltak, akiket úgymond "szivattak" a dicső elődök.

És láss csodár(!)épp olyan lelkesen tették a friss újoncokkal azt, amit a korábbiak éppen velük műveltek. Szóval semmi új nincs a nap alatt. Az egész ügy azon múlik, hogy ki az akit a vélt (avagy valós) hatalom legapróbb fingnyi szelére, emberszabásuból állatszabásúvá vált és ki az, aki képes ember maradni. Volt közöttük ilyen is, olyan is. Ahogy a művelt német is szokta mondani : "Von Haus aus."