"Ami a V hangot viseli, azok a "köríves"   dolgok jobbára."

Attól, mert az ÍV gyökben benne van a V hang még egyáltalán nem biztos (nem igaz) hogy ez a hang az íves dolgok jellemző hangja. Lásd ver, verem, var, vár, vir(-ul, -ág, rad), víz, von, vér, vas, vás, vis(ít), vés, vész, vő, tav (tó), hav (hó), jav (jó), töv (tő), táv, hév, sav, sáv, üdv, kedv, elv, nyelv, név...

Csak az ÍV szó jelent (kör)ívet, a többi nem.

Az általad felsorolt szavakban valóban szerepel az ÍV gyök, így ezek ténylegesen íves dolgokra vonatkoznak, de a V hang százával fordul elő más jelentésű szavakban, így nem lehet egyetlen esetből általános érvényű szabályt levonni.

A "V" hang jelentésének beazonosítása elég nehéz, mert - szerintem - nem utánoz semmilyen természetes hangot a képzése valószínűleg késő alakult ki, így a helyén alkalmazott hangok lehetnek a jelentésének hordozói. Eredetileg az "U" ("Ü") és/vagy az "F" hang szerepelhetett a helyén. Erre számos példa hozható: tau-tav (tó) jau-jav (jó)...

Valamint más nyelvekben - különösen az angolban - a W betűvel jelölt hang inkább "U"-nak felel meg . (well, we, de pl. az egy megfelelőjét még ma is úgy írják, ONE, a kiejtése pedig fonetikus írással: wʌn.)

Pár napja írtam erről egyik hozzászólásomban:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167620074&t=9245456