A mezogazdasagnal eloszor is az a gond, hogy a munkaero egy joval nagyobb szazaleka dolgozik benne.
Ha joindulattal azt mondjuk, hogy a magyar lakossagnak mar csak 10 szazaleka dolgozik ebben a szektorban, meg akkor is elkeserito a kulonbseg az EU es Magyarorszag kozott. Mivel az EU-ban a mezogazdasagban dolgzok szama atlagosan 3-4%. Persze azt hozza kell tenni, hogy a mezogazdasagri muvelesre alkalmas foldek aranya is meghaladja az EU-s atlagot. Ugyanakkor Hollandiaban, ahol hasonlo arany van, a lakossagnak ugyancsak 2%-a dolgozik a mezogazdasagban. (Gorogorszag:20%)
Amit ezzel mondani szeretnek az az, hogy a csatlakozas utani evekben a mezogazdasagban dolgozok aranya csokkeni fog. Ez fogja majd magaval hozni az ebben a szektorban elok joletet. Egeszenen egyzeruen tobb tamogatas fog jutni egy emberre. Ezt majd a CAP biztositja remelhetoleg.

"Az EU CAP-janak fő feladatai közé tartozik a tisztességes megélhetés lehetőségének biztosítása a parasztok számára, a folyamatos élelmiszerellátás garantálása, és elfogadható árak, illetve azok inga-dozásainak elkerülése. 1962-ben fogadták el a CAP elveit: a mező-gazdasági termelés 85%-ára kiterjedő ártámogatást, a közös vámrendszert, valamint egy közös orientációs- és garanciaalap(FEOGA) felállítását. A közös agrárpolitika tehát az EGK (később az EK) egyik legtöbbet vitatott központi kérdése volt, hiszen a közös költségvetés túl-nyomó részét (előbb 3/4-ét, ma az EU költségvetés-ének körülbelül a felét) ez emésztette fel. Ugyanis az EU köteles a garantált felvásárlási áron átvenni a mezőgazdasági termékeket a termelőktől, és ez a rendszer így igencsak veszteséges. És akkor még a kiegészítő támogatásokról nem is beszéltünk. A 1992-es Mac Sharry néven ismertté vált CAP-reform után az ártámogatásokat jövedelempótló támogatások váltották át. A GATT Uruguay-i Fordulójának hatására az EU nemzetközi szerződést írt alá a lefölözési rendszer 2000-ig történő megszüntetéséről, valamint támogatott exportjának 36%-os mérsékeléséről. Mégis még így is túl sok pénzt emészt fel az EU-kasszából a mezőgazdaság, amely csupán a GDP termelésének 3%-át(!!!) adja."
A dolgozok szamat egyebkent ugy lehet csokkenteni, hogy egy reszuket atkepzik, masokat ido elott nyugdijba kuldenek. Ez nagyon jol mukodott peldaul Portugalia eseteben, ahol a csatlakozas utan 10 evvel a felesleges mezogazdasagi dolgozok ugy 70%-a kikerult ebbol az agazatbol.

Masreszrol elkepzelheto, hogy az EU-nak szabalyoznia kell majd a megmuvelt magyar foldeket is. Ha tultermeles jelentkezik, akkor a mostani EU tagorszagokban is ezt alkalmazzak. De az igy kieso bevetelt potolni kell az EU-nak, tehat nem nemzeti kormanyoknak. A fenti idezetben ezt jeloli a jovedelempotlo tamogatas kifejezese.

Lezarva azt a sajnalatos tenyt meg meg kell emliteni, hogy a terseg orszagainak a mezogazdasagi rendszere meg a CEFTA kovetelmenyeinek sem felel meg. Pedig hat a CEFTA-t azert hoztak letre, hogy bizonyithassunk, mennyire vagyunk kepesek egy kozos piaci rendszerben mukodni.

Szerintem egyebkent a magyar mezogazdasag kepes lesz resztvenni az EU piacan, csak sok veszetese lesz a kezdeti evekben. Talan ebben a szektorban lesz a legtobb. Nem beszelve arrol, hogy mi tortenik akkor, amikor az EU altal tamogatott technikai rendszerek bekerulnek hozzank is.

Udv.: euroPeeR