"Nekem ez a Hammond hang visszaköszön az Omega Éjszakai országúton című albumról:"

Igen, Pressernek is L100-asa volt. (A P100 meg gyakorlatilag L100, csak krómlábú, hordozhatóbb szekrénybe téve) 

 

----------

 

Tovább gyötröm a Mesterséges Intelligenciát: SUNO. (A másikat -UDIO- egyenlőre hagyom. Részleteiben még élethűbb, de macerásabb, bonyolultabb)

Az AI egyenlkőre még mindig ellenáll a Hammond orgona megidézésének. Amennyire otthon van gitáros, dobos, énekes témákban, a Hammond még idegen. Így örülök amikor sokadszori noszogatásra tényleg mégis előveszi ezt a hangszert is. Ebben a számban pl. egy kétperces progresszív rock intróban tipikusan spinet/L100 hangra emlékeztet:

https://suno.com/song/16f3e309-0918-424c-91b1-489bbcee8e51

És végre, a tipikus műfajokon túl már egész elborult stílusokba is bemerészkedik. A másik még elborultabb zene lett, de szintén bevállalta az orgonát, mégpedig oda és annyit, amennyit írtam! (improvizációban fejlődnie kell, de így tanul a gyerek)

https://suno.com/song/9ad0e9d0-77cb-4a34-af6e-06deeab8e2fb

 

A fentieket nem szabad kész, végleges szerzeményeknek tekinteni, demó ötletnek, javaslatnak ellenben szerintem kitűnő.

Van más műfaj ahová fergetegesen bevált. Esemény alkalmával gyorsan lehet jó minőségű, személyre szabott dallal feldobni az alkalmat. 

Fiam esküvője, cimbi szülinapja során mindenki felkapta a fejét, hogy profi szám szól, közben róluk szól és még a vendégek is meg lettek név szerint említve. 

Van harmadik műfaj. Abban nagyon partner. Lubickol az ökörködésben és már sikerült rávenni hogy ne zenéljen, hanem mint színész adja elő a dumát prózában. (stand up comedy)