Aki ezt összeeszkábálta , annak fogalma nincs a macskákról .

Csak azért , mert nem tudják annyira látványosan kifejezni a gazdihoz való ragaszkodásukat mint a kutyák , igenis szeretik a jó gazdit . Még  "beszélni"  (nyávogni) is kifejezetten az ember miatt tanultak meg .  Persze ahányan vannak , annyi félék . Nekem kettő van , ikrek (de valószínűleg nem egypetéjűek) és tök más természetűek . A fiú egy szeretet gombóc .... utálja a vizet , de mikor valamitől rosszul voltam , még a zuhany alá is be akart velem jönni . Mert a testünk kipárolgásából képesek észlelni a betegséget/idegbajt is . A lánymacsekom sokkal tartózkodóbb .,,, eddig ő csak hajlandó volt megengedni , hogy megsimizzem , de ahogy öregszik , most már igényli is . Pár éve egy hétig kórházban voltam , és addig a menyem etette őket . Mikor hazajöttem , napokig járkált utánam ... hiányozhattam , vagy csak a megszokás .... Mert a megszokás , a napi rutin az életük része . Tudják )érzékelik) mikor van kajaidő/lefekvés idő , és jelzik is .  Novellát tudnék róluk írni , de nyilván egy kinti macska másképp rezdül , hisz nincsenek igazán összeszokva a gazdival .

Búvár  gazdi ! Ha zavar a macsekos ódám , nyugodtan töröltesd !