Igen. Ez olyan, mint mikor a térkép felett lebegtem és egy kitépett szárnyú legyet mászkáltattam a Magyarország térképen. Vele együtt utaztam én is. A határnál mindig visszafordítottam, hiszen egy légynak nincs útlevele, főleg ha meg van másítva a kinézete, meg sem ismerik a határőrök a fénykép alapján, amelyet az Interpol adott le a közveszélyes bűnözőkről. Aztán mikor meguntam, hogy gyalog kell mászkálnia, mégha olyan sok lába is van hozzám képest, beültettem egy FordSierra típusú matchboxba és eljátszottam vele a pápát, aki alázatos hívei közé hajt, nem törődve az áldozatok számával, hiszen már úgyis olyan sokan vagyunk. Délben pedig hallottam, hogy anyuka kiabál. Ebédre szólított. Ettem. Levest is meg másodikat is. Nem mostam fogat. Aztán elaludtam. talán örökre. Nem tudhatom, senki nem tudhatja, hogy mikor van ébren és mikor álmodik és mikor kel és mikor fekszik. lehet, hogy fordítva van, mint ahogy elképzeljük.