Ozon Creative Commons License 2000.06.03 0 0 98
Erre csak azt tudom mondani, elvesztem a nagy háborúban. de meglettem. Így lettem meglett ember. Felfrissítettem tudásbázisomat a rekamié összeszereléséhez és kiszedtem belole a belefulladt egereket. Buzlött a szag elnyomott. Azóta sem aludtam olyan jót. Kíváncsi lettem, hogy mekkora dinnyével lehet egy kempinget felrobbantani. Meg is tudtam. Aztán kicsit arrébléptem mikor becsapódott mellém a szomszéd kézfeje. Balesetnek minosítették, pedig én láttam, hogy gyilkossági kísérlet volt. Hónaljra ment a neje. Délutántájban, mikor a Nap tüzesen sütött kitettem egy fél disznót a bejárati ajtó elé, ezzel barikádot készítettem az elorevetített ostrom ellen. Még szerencse, hogy tegnap este elmentem arra a Diavetítésre, ahol okkulhattunk a világtörténelem ciklikusságának mivoltjáról, de ekkor egy harcsa lépett be. Kecskeszakálla és krokdilbor neszeszerje volt. Egy duplacsövo vadászpuskával a hátán mellémkúszott és azt mondta: "Az orrotok tele van szalmával!" Értettem a célzást, amikor a puska csöve a homlokomhoz szegezodött egy százas szeggel. Irdatlan mélységben ébredtem fel és sajgott a bal fülcimpám.
A tanulság, hogy haladó nézeteket kell vallani és nem szabad megbotránkozni a zsiráfon amelyik az ablakban tekinget a járókelokre...
Előzmény: maya-kovszkij (97)