Nem tudom, hogy néztétek-e az olimpiai megnyitót, mert ha nem, akkor csak egy végtelenül hosszadalmas és feleslegesen hosszú öntömjénezésről maradtatok le ( szerintem ).

Az iszonyú hosszú táncolás a hídon, a tetőn rohangálás, a ló vontatása a Szajnán nem tudom hány percen keresztül, visszafelé a négy leányzó ázik a zuhogó esőben, egymásnak adogatják a lángot és a végén a Mauresmo szalad pár kilométert, hogy aztán még, meg még jöjjenek fáklyavivők, hogy a legvégén felgyulladjon az a hatalmas nem tudom én micsoda.

Hát egy olyan furcsa érzés fogott el addigra, gyorsan kikapcsoltam, de az a rengeteg vibrálás a képernyőn, nem beszélve az Eiffel tornyon - persze iszonyú sokáig - villódzó lézerfényekről olyan rossz közérzetet okozott, hogy még ma is érzem. Persze lehet, hogy csak én vagyok ilyen vén f@sz.

És akkor még majd a következő napokban ki fog derülni, hogy hányan fáztak meg, vagy egyszerűen befolyásolja majd az eredményeket, főleg ott, ahol tized, meg század másodpercek is számítanak.Mert aki otthon maradhatott, az előnyben lesz.

Na eleget nyafogtam, talán nem is néztétek és akkor nem értitek, hogy miről is beszélek.