Szent Ferenc tanítása; a
derék barátok jogos indulata a fel sem szentelt, vallást nem is gyakorló, cinikus
főurakkal szemben, akik püspöki székben ülnek és akik a papságot is kiszipolyozzák ; mindez gyújtó hatású, a szó szoros értelmében forradalmi oktatás lehetett.
Bizonyos, hogya szerzetesek mindezt hangsúlyoztak, és persze a törökellenes háború fontosságát is, hiszen nagyhírű rendtársuk, 1511-ig rendfőnökük, Laskai Ozsvát ezt írja prédikációmintának szánt könyvében:
"Az előkelők lábbal tapossák az igazságot. Nem adják meg a bért szolgáíknak '" Nem engedik alattvalóiknak még haláluk órájában sem a szabad rendelkezést vagyonkajuk felett... Súlyos adóval sújtják a szegényeket és ezt fogházbüntetés terhe alatt behajtják . .. aratásra, szénakaszálásra, szőlőhegyek leszüretelésére. várárkok ásására, várfalak építésére kényszerítik őket... Igy az éhségtől
nyomorított nép bosszúért kiált az Úrhoz. O, Magyarország, elhagyott téged az
igazság, elpusztult a méltányosság, mindent elöntött a romlottság."


Cegléd ezt az adófizetést 1505-ben megtagadta. az
1509-ben ellenük küldött katonaságot megfutamította, s immár kilencedik esztendeje dacol a feudális renddel. Támasza ebben - és valószínűleg az ötletadó is --
Lőrinc plébános, aki egész hivőseregével együtlt eljött a keresztesek pesti táborába. Ezek után azt, hogy az egész hadjárat szellemi vezérkara papokból került ki,
nem szűkséges bizonyítani; ez közhely. Az viszont már nem közhely. hogy ezek
a papok és szerzetesek nem is annyira elszánt forradalmi hevületből váltak a paraszthaború vezéreivé, mint inkább mélységesen vallásos meggyőződésből: úgy
érezték és joggal, hogy az állapotokon változtatni kell, mert a magyarországi keresztény egyház és a jobbágyság egyaránt méltatlan, Istennek nem tetsző állapotban van.

Gianmichele Bruto
pedig így ír: "Dózsa György 'tudja ugyan, milyen kegyetlen, vad a török, mennyire gyűlöli a keresztény ellenséget, most mégis megértette, hogy a magyáarok otthon övéiktől békés, nyugalmas időben sokkal gonoszabbat tűrnek el ... Nem a
törökkel kell most háborút vívni, akitől a magyaroknak most nem kell tartaniok,
hanem ezekkel az emberekkel, kik ugyancsak ellenségei Krisztusnak, sőt hazájuknak is, melyet bűnükkel beszennyeztek ..."


Csáky Miklós csanádi püspök pappá
sem volt szentelve, elvetemült vagyonszerző főúr volt, akit a pápa nem szűnt
meg dorgálni és fegyelmezni, akit tehát a kereszteshad papjai joggal tarthattak főpapi tisztre méltatlannak. Vagy mit gondolhattak a váradi egyházmegyéhez tartozó hívek püspökükről. Perényi Ferencről, erről a tizennégy éves gyermekről, akit
ugyan még nem iktattak be tisztébe, de a javadalmakat már megszerezte? Semmiképpen sem véletlen, hogy a legvéresebb harcok, a legkeserűbb elégedetlenségek
éppen a cinikusan kormányzott csanádi és váradi egyházmegyékben zajlottak le!
Szintén véres kűzdelmek színhelye az egri egyházmegye, ahol a püspök, Estei Hippolit, nem is él hívei között, hanem Olaszországba küldözgetík neki javadalmait az
olasz jószágkormányzók ...

...hetven esztendővel 1514 után Istvánffy Miklós, maga is nernesúr, akinek atyja személyesen élte át a parasztháborút, és aki gyermekkorában beszélt egy jobbágyukkal. aki evett Dózsa húsából? "A jóságos Isten azért bocsátotta őt, Dózsát a földre, hogy a nyomorult népnek erőt adjon és hogy a halálnál is súlyosabb gyötrelmeitől megváltsa."