Nos, a lámácska telitöltötte magát, állatira nem vágyik semmire és senkire, így én itt és most roppant uncsi mód elenyészhetek a csatornarendszerben.
Azért kicsit szarul esett, hogy uncsi vagyok. Tudod, mit? A rosseb se kényszerít arra, hogy velem foglalkozz. Biztos van izgalmasabb időtöltésed. Tudnám, mi a francfenének maradtam fenn ilyen későig... És nem vagyok "senki se szeret". A száz éve volt pasimnak talán még így is jó vagyok valamire. Ami pedig a lelkemet illeti, hát azzal rég nincs mit törődnöm.