mi okuk lett volna rá?

 

itt van egy másik konkrét adat

 

https://www.topografia.hu/_user/browser/File/top531%20tanulmanyok/Töredékek%20Csór%20múltjából.pdf

a legkorábbi

Ez a 20 porta azonban már 1550-re 5-re
csökkent, amit az állandó háborúskodás, katonai felvonulások mellett természetesnek
tarthatunk. Ez valószínűleg azonos azzal a 6 egész telkes jobbággyal, 4 zsellérrel, 1
szabad halásszal és Tybok Mihály szabaddal, kiket 1559-ben jegyeztek fel.

 

(8 főből 4 zsellér)

 

https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1996_2-3/kubinyi.pdf

Probléma van a szegényekkel is. Szabó úgy vélte, hogy a számadás e tekintetben
nem pontos, de valós arányuk meghatározhatatlan. Szerinte különben a szegénynek
nem volt igavonó állata,42
 ami logikus lenne, ha nem ütközne a forrásokkal. Van
ugyanis olyan saját házzal rendelkező telkes jobbágy, akinek mellesleg két lova
vagy — más esetben — két ökre van, mégis szegény.43
 így a három forint érték
nem vonatkozhat állatra. Ezért nem mernénk meghatározni azt, hogy adószedés
szempontjából ki számított szegénynek. Az adókivetés alól ugyan fel nem mentett,
de a fizetés alól mentesített „szegények" nyilvánvalóan a telkes jobbágyok közül
kerültek ki, míg a zsellérek között bizonyára nem egy olyan volt, akit az adószedés
alkalmával össze sem írtak. Ez — ahogy azt Szabó István is látta — nyilvánvalóan
meghatározhatatlan, „sötét szám". Az sem zárható ki, hogy az adószedők nem tüntették fel mindig a szegényeket. Az 1495. évi összeírásban hiányoznak a szegények
Komárom, Pilis, Torna, Veszprém, Nógrád, Ung, Tolna, Szepes, Közép-Szolnok,
Árva, Turóc, Máramaros megyékben, máshol a „be nem hajtottak" vagy a „rectificatio" gyűjtőfogalma alatt keresendők

 

A zsellérek vizsgálatára Szabó több munkájában különös gondot fordított.47
 Demográfiai tanulmányában a jobbágyok és zsellérek együttes létszámából összeírások
alapján a zselléreket 20,6%-nak vette, és azt is megállapította, hogy 100 telkes jobbágyra 25,9 zsellér esik. Foglalkozott még a Bács, Bodrog és Csongrád megyei
1522. évi dézsmalajstromok adataival is. E szerint az összes fizető 29,3%-a csak
kereszténypénzt fizetett, azaz nem termelt gabonát, és 41.5-keresaténypénz-fizető_
esik 100 gabonadézsma-fizetőre. Szerinte — és ez logikus — a kereszténypénzt fizetők többsége zsellér lehetett.

 

 Kállai János kezén levő részének 1468. évi
összeírása. Itt 183 háztulajdonost adnak meg, akiknél 69 zsellér lakik. A háztulajdonosokról viszont
nem tudni, hogy mind jobbágy-e, vagy van-e köztük házas zsellér. A házatlan zsellérek százaléka
27,4. Száz háztulajdonosra esik 37,7 zsellér. MOL Dl. 55 872. A Szabó I. által is felhasznált 1521.
évi szikszói összeírásban 82 jobbágy mellett 85 zsellér szerepel, azaz a zsellérek százaléka 50,9.

a lakosság 80-90 százaléka szegény volt, és kb.20 százalék nincstelen