Törölt nick Creative Commons License 2024.07.17 -1 0 1152

Az eutektikum olyan elegy, amelyben sima fénymikroszkóppal kitűnően megkülönböztethetők a két összetevő kristályai.

 

A tankönyvben egy oldalon ceruzával le volt rajzolva az összes csiszolat képe.

Egyedül a dendrit kristályt ismerem fel. A többit képtelen vagyok megkülönböztetni.

Ez nem nekem való. Sajnálom.

 

Egy öreg gépészmérnök azt tanította, hogy "ami nem megy, nem erőltetjük".

Ennek ellenére mégis erőltették. Újra és újra. Meg kell enni a spenótot!

 

 

A vas-vaskarbid rendszer esetében - amivel ezek ezerint bizonyára szintén találkoztál

 

Nem is egyszer.

Viszont az átkristályosodást ón-ólom ötvözeten mértük ki laborban. Alacsonyabb az olvadáspontja.

Időpazarlás, nem hatékony oktatás. Néztük a stoppert és írtuk a hőmérsékletet.

 

 

Egy ismerősöm mondta, hogy 40 évvel ezelőtt az alkatrészeket edzés után szárazjéggel is hőkezelték.

Van ennek értelme?

 

Végy egy tábla csokit, tedd ki a tűző napra. (Az ólomnál is alacsonyabb az olvadáspontja.)

Miután megolvadt, tedd be a fagyasztóba. Miután csontkeményre fagyott, próbáld meg szobahőmmérsékletre visszahozni és megenni. Ez a túlhűtéshez hasonló? Az átkristályosodásnak hiszterézise van?

 

- * -

 

Továbbra is az a kérdésem, hogy a Maxwell-Boltzman eloszlás ellenére hogyan lehet határozott olvadáspontja rengeteg anyagnak?

 

Mivel szabiku nem reagált erre, esetleg mmormota tudja a választ.

Valami olyan trükk lehet, mint a fémekben a Fermi szint?

 

- * -

 

Tegyük fel, hogy ismerjük az anyag hőmérsékletét. Az energia alapján ki lehet számolni a harmonikus oszcillátor várható értékét, amit az atom átmérőjének tekintünk. Feltételezem, hogy az atomtömeg szerint a különböző atomok átmérőjének változása eltérő a hőmérséklet függvényében. Például a kisebb atom egy darabig elfér lapközépen, aztán már csak a térátlóban jut neki hely, vagyis térközepes lesz. Persze az is lehet, hogy hatszögrácsba megy át. Persze ettől a sztöchiometria felborul, és akkor két komponens jelenik meg. Ha mindkettő csak korlátozottan képes oldani a másikat. Lesznek alfa és béta szemcsék. Gibs fázisszabály (de már csak arra emlékszem, hogy van ilyen).

 

Ebben az lenne az érdekes, ha adott hőmérsékleten működő hőtárolót lehetne tervezni.

Előzmény: XtraP (1151)