"Mózes törvényeit a fogságból hazatérők kreálták valójában az asszír (Hammurappi)  talio-elvű törvény mintájára."

Ez nem igaz.

"Mózes törvényein" általában a Törvények (héberül: Tóra) ötkötetes könyvgyűjteményét értik. Ebben az anyagok egy része ősi mese és legenda, más részét valóban a fogságból hazatérő Jahve-papság írta meg a saját szája íze szerint, azonban van egy könyv, ami gyakorlatilag egységes szövegként volt már megírva a Babiloni fogság előtt. Ez pedig a Jósiás király szája íze szerint Hilkijás főpap által megírt Deuteronomium (illetve annak a legnagyobb részt adó magja). Nem véletlenül "Második Törvénykönyvnek" hívják Mózes ötödik könyvét, mivelhogy az egyistenhitű Jahve papság és a hasonlóan egyeduralkodó vaskori király hatalmi érdekeinek megfelelő törvények voltak ebben összeírva. (Plusz a közszájon forgó Mózes-mítosz egy rövidített változata is szerepelt benne, ezért van ide is leírva a Tízparancsolat.)

Tehát a mezopotámiai (meg jó eséllyel egyiptomi) eredetű vaskori törvénykezést már a Júdeai és Izráeli királyok is átvették. Mert ugyan nem volt akkoriban internet, de azért ezek a kis királyságok nem egy légüres térben léteztek, eljutottak hozzájuk a szomszédos nagy birodalmak bevált megoldásai, például a törvénykönyveik. És ez alapján állították össze a maguk jogrendszerét és társadalmi berendezkedését.

Tehát a "Második Törvénykönyvet" valójában időben előbb írták, még Jeruzsálem bukása előtt. Csak aztán a fogságból visszatérő írástudók a könyvgyűjtemény végére rakták, és maguk is összeírogattak "isteni törvényeket" a megelőző kötetekben, ezért ragadt rajta hogy ez a második törvénykönyv.  Valójában az első.