Ezt valahogy úgy mondják szépen, hogy a polinomnál gyorsabban tart nullához.

Tegyük fel, hogy a tranziens válasz egy időtartam után elhanyagolható. A jel a kvantumfluktuációba alámerül, elvész.

Ebben az esetben a konvolúciót csak véges időintervallumon kell elvégezni (hátrafelé).

Vagyis a konvolúciót nem kell a kezdeti időponttól számolni, mert csak az adot pillanatot megelőző valamekkora időtatram számít.

Elvileg például egy RC szűrőnél az elméleti tranziens a végtelenségig tart, soha nem lesz nulla.

Számítógépes szimulációnál amit még az egységhez hozzá tudok adni, az nagyjából 10^-15 és ami kisebb az mintha ott sem lenne. A valóságban pedig a nullponti fluktuációnál kisebb jelet nem tudunk feldolgozni.