"Természetesen ez egy szabad részecske, amit a szerző nem hangsúlyoz."

A szabad egyrészecske állapotok (azaz a részecseszám sajátállapotok, más megnevezéssel a Fock-féle betöltési-szám állapotok) a valóságban nagyon ritkán fordulnak elő. Ezek inkább úgy tekintendők, mint egy vonatkoztatási rendszer bázisfüggvényei. Mint pl. a Fourier előállítás szinuszfüggvényei. A valóságban sokkal gyakrabban fordulnak elő az ilyen bázisállapotok különféle szuperpozíciói, pl.  a koherens vagy nem koherens, préselt, vagy Schrödingermacska, atomi vagy kristályrács stb. állapotok. De persze mindig lehet egész más bázisfüggvényeket is választani, mint ahogy a Fourier előállítások helyett is bármikor választhatjuk valami wavelet szintézis ortogonális bázisfüggvényeit. Tehát amilyen alapon előállíthatunk egy rövid hullámcsomagot végtelen hosszú szinuszokból, ugyanolyan alapon előállíthatunk egy végtelen hosszú szinuszt is csupa rövid csomagokból. (Egy laikusnak ez utóbbit még könnyebb is szemléletesen maga elé képzelnie.) Vagyis egy rövid életű virtuális részecske előállítható végtelen sok szabad részecske szuperpozíciójaként, de meg lehet csinálni fordítva is. Előállítható egy szabad részecske végtelen sok rövid életű virtuális részecske összegzésével.