Közben itt nagyon eltérítettetek az eredeti gondolatmenettől.

 

Ha a klasszikus oszcillátort vesszük, annak van egy adott frekvenciája, oszt lyónapot.

De a kvantumos világban a hely és a lendület nem független egymástól.

Egy hullámfüggvénynek nem létezik pontos helye és határozott lendülete egyidőben.

 

Ebből az következik, hogy a kvantum harmonikus oszcillátor pozíciójának spektruma van.

Minél keskenyebb a pozíció spektrum, annál szélesebb a lendület spektruma.

 

A két dolog nem összeadható, eltérő adimenziójuk.

Lehetséges egy legkisebb "össz" határozatlanságú állapot?

(A szorzatnak van minimuma. Hogyan lehetne az "összeg" minimumát venni, milyen mértékegységben?)

 

- _* -

 

Susskind úgy fogalmaz, hogy az energiakvantumot tekinthetjük elemi részecskének.

Habár az energia ilyen értelemben kvantált, mi azért el tudjuk képzelni kontinuum-ként.

És akkor két elemi részecske energia adagjai összekeveredhetnek.

 

Másrészt olyan értelemben, hogy ez csak egy kupac energia,

nem tekinthetjük részecskénej. Nincs alakja, színe, szaga, mintázata.

Tehát csak óvatosan azzal a felfogással, hogy hoppá, ez egy részecske.

Legfeljebb annak tűnik.

 

De ennek akkor lesz jelentősége, ha megvizsgáljuk a csatolt oszcillátorokat.

Először kettőt. Aztán jöhet a kontinumm mező.

Mert az út "végén" egy olyan kérdésre is választ kaphatunk, hogy miért vannak különféle részecskék.

Valahogy meg kellene magyarázni a különböző mezők eltérő tulajdonságait.

(A jelenlegi megközelítés, hogy ezek a priori tömeg különböző. Mert ez tűnik elsődleges tapasztalatnak.)