"A nyelv nem egy fizikai szabálygyűjtemény. Számtalan eltérés lehetséges különböző okokból."

A nyelv valamilyen szabályok mentén alakult ki, ez vitathatatlan, mivel erre számos bizonyíték áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor a gyökök, szavak átvitt értelmezése az eltérések  számát gazdagítja. Azonban ezek az eltérések nem kivételek a szabályok alól, miután a gyökök, szavak eredeti jelentése azokban is megmaradt, legföljebb feledésbe merült, ami megnehezíti a helyzetünket. Az ily módon hozzáadott jelentés rendszerint teljesen más értelmet ad a gyöknek, szónak, ezért veszélyes csupán a jelentésük alapján rendszerezni azokat. Ugyanakkor a bennük lévő hangok jelentése nem változott meg, épp ezért mondanak többet a gyökök kialakulásáról, rokoni kapcsolataikról szemben ez utóbbiak mai jelentésével...

 

"Egyébként a szópárok is sugallanak olyasmit, hogy a vékony hangú magánhangzók a kisebb dolgokra utalnak, a vastag hangúak meg a nagyobbakra, vagy közelebbire és távolabbira."

Ez így van, s mint magad is észrevetted, ez is egy szabály. Sőt, azt is leszűrhetjük, hogy a magánhangzóknak van jelentése. Ha pedig van, akkor nem véletlenül kerültek a gyökbe, s a különböző magánhangzókkal alkotott gyököknek szükségszerűen más jelentése kell, hogy legyen.

Megj. Itt nem különböző "fok"-ról van szó, hanem különböző jelentésről! Az "I" nem egy kisebb foka az "A"-nak, hanem egy különálló jelentésű hang.

Az ITT-ben az I hang a hozzám legközelebbi dolgokat jelenti, az OTT-ban pedig a távoliakat. Ez két külön hely, fokozatok nélkül.

A KICSI szóban az I a kicsiségre utal, a NAGY-ban az A a nagyobb dolgokra. Ez is két külön jelentés.

Természetesen a mássalhangzóknak is van önálló jelentésük, de egy gyökben már nem ezek, hanem az összetelnek megfelelő új jelentés fog dominálni.

 

"Honnan venném én a bátorságot, hogy Czuczor Gergelyhez, vagy Fogarasi Jánoshoz mérjem magam?"

A gondolkodás, az ötletek továbbgondolása, avagy a hibák észrevétele senki számára nincs megtiltva.

 

"Annak nem sok értelme van, ha eleve elutasítok mindent, amit a nagy elődök már feltártak."

Erről szó sincs! Amikor a hangok jelentésével kezdtem foglalkozni éppen a C-F szótárban találtam meg az első bizonyítékokat a hangok jelentésére. 

Ők nem igazán foglalkoztak a nyelv (hangok, ősgyökök, gyökök szavak) kialakulásának történetével, egy etimológiai szótárat állítottak össze, melyben a gyökök, szavak kapcsolataira fektették a hangsúlyt.

 

"Valami hasonló írása van az ikerszavakkal kapcsolatban itt:"

"Hangrendi párhuzamok anyanyelvünkben" c. írásában foglalkozik ezzel a kérdéssel meglehetősen érintőlegesen, így nem lehet tudni, észre vett-e valamit a hangok jelentéséből.

Ti. erről sehol nem beszél, csak a hangrendi illeszkedést - mint nyelvi sajátosságot - emlegeti, azonban a kialakulásának okára semmilyen választ nem ad, még jelzésszinten sem...

Sőt, az ikerszavaknál sem tér ki a hangok  - jelen esetben a magánhangzók - jelentésére, pedig ezekben a szópárokban az alkotó szavak önálló jelentése épp ezen magánhangzók jelentésbeli különbségéből fakad.

Mentségére legyen: Ilyen rövid cikkekben legföljebb a figyelem felhívása lehetett a cél, nem pedig kimerítő magyarázat.