Nálunk is sokat szépítettek a falun. Kaptunk milleneumi emlékszökőkutat a falu szélére a fodbalpálya mellé. A másik irányból meg a vágóhíd van mellette. Fa egy szál se, csak három pad meg ez a gyönyörű szökőkút. Játszótér se, a gyerekek az utcán rohangálnak azóta is. A falu boltjában hitelre vásárolnak a lakosok, van egy füzet, abban van ez nyilvántartva. A milleneumi szökőkút előbb csak nem szökött sehova se, mert drága volt üzemeltetni. Azóta le is bontották, de a milleneum se ma volt, nem várhattuk, hogy megér legalább ötven évet, mint pölö. a Hősök tere vagy a kisföldalatti. A faluban megszűnt előbb a posta, aztán az önkormányzat, majd az iskola is, a szomszéd faluba kell áthordani a.  gyerekeket. Most az óvoda van soron. A szomszédasszonyom lánya tanárnő volt ott. Egy ideig.

Épül-szépül, na! :) Már rákölteni se kell meg a krumpli se, be vannak idomítva, tudják, hogy nekik nagyon jó. A szomszédom meghalt ugyan rákban, mert túl sokára kapott időpontot a mellkas-CT-re. Éhenhalt amúgy, mert akkora daganat volt a mediasztinumában, hogy nem tudott mellette lemenni csak a folyadék. Aztán az se. Nem volt szegény szép halott, bár ez úgyis egyszerre lenne eufémia és oximoron is, mert szép halott nincs, a halál nem szép, csak szükségszerű.