Idézetek a könyvből.

 

Egy földművelési módokat ismerő, a maga pogány túlvilághitében élő, mohamedán,

ótestamentumi zsidó- és (bizánci) keresztény eszmékről tudó, az írás alapelemeit (rovás)

alkalmazó, katonailag szervezett lovasnomád népcsoport érkezett a nyolcázas évek,

tehát a Krisztus születése után számított kilencedik évszázad utolsó tizedében

a földrajzilag Kárpát-medencének nevezett tájegységbe.

(Györffy György)

 

 

Mi, magyarok ma semmiképpen sem vagyunk biológiailag, vagy "fajilag"

leszármaztatható utódai honfoglaló őseinknek. E sorok bármely olvasójának

valamelyik őse valamilyen más nemzetiség gyermeke. Mégis magyarnak

valljuk magunkat, mert ez az anyanyelvünk, és e nyelv megszabta közös

gondolkodási "kód" az együvé tartozás tudatát ébreszti bennünk ..

(N. I. 1989)