1. : Egy minta, azaz hallás alapján  történik a beszédtanulás is.  Mondhatjuk ösztönösen hangutánzóak vagyunk,  hiszen voltaképpen  ezt tesszük a beszédünk korai szakaszában is,  utánozzuk a hallottakat.  Magyarországon is és Mexikóban is ez így megy.

 

Többé vagy kevésbé mindenki idővel megtanul beszélni , mármint elégséges hallással így történik.  Pedig rengeteg elhanyagolt gyerek van,  vagy  épp nevelőotthonban nő fel.   Gyakorlatilag egy  bekapcsolt tévé is hallható beszédet közvetíthet,   vagy épp  ingerszegényebb közegben még akár egy Kossuth Rádió is  jól jöhet ebből a szempontból nézve.  Más kérdés ez utóbbinál mellékhatásként egy agymosott zombi fejlődhet ki előttünk.))     De beszédfejlesztőként jobb híján még egy bármilyen rádióadás is megteszi, ahol szövegelnek is sokat az valamelyest már jó lehet a célra.

 

Egyébként meg semmi sem bizonyítja hogy az általad pejoratív értelemben használt ősember a ma használt "fejlett"  beszéddel operált volna.    Simán el lehet képzelni hogy ennek a nyelv dolognak is  "két szintje"  van. 

 

Az első szint mondjuk az a bennszülött törzsi típusú "ungala--bungala"   féle nyelv.  Alapbeszédre alkalmas korlátokkal,  de nem fog ezzel  verset elemezni, meg az életről filozofálgatni  hosszasan társaival. 

 

A második szint meg lehet akár egy találmány  is,  amelyet az akkori korszakos "géniuszok"  létrehoztak akár már tudatosan is.   A jó példa meg ragadós lehet,  ha látják hogy X és Y  sokkal hatékonyabb, akkor a többi is megpróbálja követni őket.  Annyi mindent feltaláltunk a világon,  miért is ne lehetne közte az "árnyaltan kifejező nyelv"  is éppen  a listán...  Persze alakulhatott mindez csak természetesen.

 

De bárhogyan is volt,  egyáltalán nem biztos hogy a  pejoratív értelemben közölt "ősember"  beszédének túl sok köze van a mai felépített  nyelvhez.   Találgatásokra meg nem lehet alapozni,  mivel nincs a birtokunkban ősemberes hangfelvétel.))

 

2: FOR gyökérszó :    Ez az a téma,  ahol még a "hivatalos"  és az alternatív nyelvészet képviselői is többé kevésbé egybehangzót állítanak,  miszerint  FOR hangutánzó/hangfestő  tő,  melyből a FORR és a "forog"  is készült. 

 

Mások szerint a FORR : " Valamely híg vagy felolvasztott szilárd test a tűz ereje által élénk mozgásba,  FORGÁSBA JŐ, bugyborékol."      ------- amelynek teszem hozzá egyértelműen FRR-FRR-FRR  a hangjelensége.

 

Nem tudom neked ez miért nem jó,  mikor ez olyan egyértelmű,  csak kapcsolj be egy vízforralót  és az igazság meg fog nyilvánulni hamarosan a valóságban is.))    De a fúrás,  fürdés,  forrásvizek hangjait is hozhatjuk.   De ha valaki szerint a  macska "nyaú"  az röfögés,  akkor már nem könnyű mit tenni.

 

3: FARAGÓ--FOROGÓ

 

Persze hogy különbözőek a szavak.  Mert pontosítva  vannak, így van önálló jelentésük.   A tágabb értelmű gyökérszó a közös bennük.  Illetve jelen esetben ez több, mert gyakorlatilag azonos képzésűek is,  vélhetően a másodiknak készült  szó  az első tudatos akcentusos módosítása.  Azaz azt már nem kellett külön az elejéről építeni fel.

 

4:  Már sokadjára mondom :  Tudjunk már végre különbséget tenni értelmezés  és  a konkrét hangalak miértje   közé.   Ha egy szó direkt hangutánzó gyökre  épül, akkor  teljesen független az hogy mi mindennel tudjuk épp még összefüggésbe hozni,  akkor is előttünk lesz egy  nem fantom,  hanem egy valós hangalak  ami egy valós hangjelenséghez kötődik.  

 

PÖR   dolgot már sokszor levezettük a tűzből,  valószínűleg hangutánzó.     A KÖR  szerintem a GÖR(R)  képzete,  utóbbi a gurítás/görgetés GRR hangjaiból . A kör viszont már egy formát jelenít meg.    A "T-R "   szavak gyakran TÉR  értelműek,  ha ige a szó akkor valamiféleképpen azt változtatja meg/módosítja : 

 

TAROL és TÖRÖL is a TÉRREL kapcsolatos,  azon változtat.  TEREL  is a TÉRben helyez el.  Ahogyan a TÁROL  szó is.  TÚR is a TÉR  szava.  TOR  is, csak a TOR már a felmagasodott  TÉR.  TORLASZ/TORONY stb...

 

Nem zárom ki hogy ez is hangutánzó eredetű.  De azt sem hogy nem az.  Ha hangjelenségből van,  akkor ki kéne találni hogy mihez köthető.   SEReg SZER  SZORzottság értelmű gyökérszón.   BÚRa/BURok meg a BORítás értelmű gyökérszóból van.   Ezek mind különböző gyökszavak,  mert van már önálló jelentésük  szótőként is,  amelyek különböznek egymástól.

 

Akkor is különböznek ha épp közösíthetőek hol épp forgással, hol épp a körértelemmel, de a pontos hangalak mást vett célba értelmileg,  a BORítás sem mindig körforma,  lég egy könyvborítóra gondolni, már nem stimmelne úgy.   Vagy ha valami a földre BORul,  akkor sem körről van szó, hanem valamiről ami a talajt ezáltal BORítja.  Egy részét csak.   Ez a gyök lehet szintén hangutánzó, a BORULÁS ROBajszerű hangjai által éppen...