"Miért nem egységesült?

Talán azért, mert nem függetlenek egymástól!"

Vagy épp azért mert függetlenek egymástól. Mint a tűz és a pir.

Ezt a problémát egyszerűen nem lehet a gyökök rokon, vagy nem rokon jelentése alapján eldönteni még akkor sem, ha alakilag hasonlóak egymáshoz, mint a sarok, forog. Ui. a sarok nem forog. Én még nem láttam utcasarkot forogni, de még egy ház sarkát sem, de asztal sarkát sem!... Ugyanakkor a tűz és a pir gyök teljesen azonos jelentésű, de teljesen különböző hangokból álló gyök.

A gyökök jelentésének vizsgálata sehova nem vezet, mert minden gyöknek van saját, külön jelentése, amik nem azonos fogalmakat takarnak.

Aki SÜRÖG  az 'élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik'. Aki/ami forog, az meg a saját tengelye körül végez körmozgást.

Tehát két, különböző jelentésű gyökről van szó!!!

És itt van rögtön egy másik szó a SERÉNY. A serény sem forog, hiszen a serény 'gyors mozgású, tevékeny, készséges, buzgólkodó' valaki.

Ez a szó már sokkal közelebb áll a SÜRÖGhöz, nem is véletlen, hiszen két hangja is ugyan az. De ez sem azonos jelentésű az előbbivel. (Persze, itt már a toldalékok is változtatnak a szó jelentésén, így lehetséges, hogy a két gyök lényegében azonos jelentésű a kvázi azonos hangsor miatt.)

Mi okozza a "rokon" jelentést? - Mert valóban érezhető valamilyen rokoni kapcsolat köztük...

Nos ez a rokon jelentés a hangok jelentéséből fakad, hiszen azok jelentése  (még akkor is, ha sokszor egy egész fogalomkörre vonatkoztak egykor - és persze, még ma is) került bele a gyökbe. Persze, hogy van "áthallás" két különböző gyök között, ha azok legalább egy azonos hangot tartalmaznak.

 

"Be illene bizonyítani, hogy miért létezik annyi egymástól független forgással kapcsolatos gyök egyidőben?"

Ott kezdem, hogy a sarok nem forog, ez a rokonítás hamis. Akkor is hamis, ha ma forgáspontnak használjuk amióta létezik ajtó, mert annak sarkánál volt kialakítva az ajtó elfordíthatóságát szolgáló csap, amin elfordult az egész ajtó és nem a csak a sarka.

Amúgy aki sürög néha megfordul, mert ide-oda megy, s közben szükségszerűen meg kell fordulnia. Sokszor mondjuk is: sürög-forog. De nem ez a szó jelentésének a "mondanivalója", hanem az, hogy nem egy helyben ülve csinál valamit, hanem élénken tevékenykedve jár-kel.

 

Külön kell választani a gyök/szó jelentését a látszólagos, belemagyarázott közös jelentéstől.

A sürög, forog , sarok szavakban/gyökökben nem a forgás a közös, (mivel aki sürög az nem a tengelye körül forog, és a sarok sem forog) hanem az R hang által bevitt dinamikus, ismétlődő mozgás. No, az tényleg közös!