"A "h" itt semmi több, mint egy hehezetes előtéthang."

Na, ne viccelj már! Ezt úgy érted, hogya Thargitaosz Argitaosz, a Hargita Argita, a harc arc, a harcol arcol, a harsány arsány, a haramia arami volt eredetileg?

 

"Egy hang nem mindig ősgyök!"

A hangokat nem volt szokás "potyára" kitalálni. Azért alkottunk, alakítottunk ki különböző hangokat, hogy azokkal valamilyen fogalmakat jelöljünk. Minden hangnak megvolt (mert meg kellett, hogy legyen) a maga jelentése, különben mi a fenének küzdöttünk volna velük?

Más nyelvekben hiányzanak nálunk használatos hangok, és a mi nyelvünkből is hiányzanak mások által használtak, de az nem jellemző, hogy egy hang minden ok nélkül bekerül egy nyelv hangkészletébe.

 

"Van!

 

V. Géza egész életműve erről szól."

Ő sem tudott írásos emléket (komplett leíró szöveget) felmutatni...

Egyébként is elsősorban a jelek hieroglifikus jellegét vizsgálta igazolandó, hogy a rovásírás kezdetben hieroglif írás volt. Így max. szavakat tulajdonított egy-egy írásjelnek, de ezt sem szkíta jelkészletnek tartotta. Nem is tehette, mert régebbiek a szkíták megjelenésénél.

 

"Ha a hunok meghatározó eleme a magyarság volt, akkor ez nem is lehet vitás."

De a magyar nem hun. Két, különböző kultúrkör. Erre utal a kétféle eredetmondánk, a kétféle népnevünk, a kétféle hagyományaink, stb...

 

"Nem hármashalom toronytemplommal, hanem a toronytemplom az a hármashalom, a hegyek-hegye megfelelője."

A hármashalom akár honnan nézzük is, semmiképp nem hasonlít toronytemplomhoz: Három halom van egymás mellett.

 

"Egyértelmű, hogy a toronytemplom a világfa, világoszlop, világtengely egy formája."

Meglehet, de a hármashalomból ez nem olvasható ki. Belemagyarázni lehet, de ennek nincs tartalmi értéke, csupán okoskodás.

A toronytemplom EGY torony és nem három, kb egyforma halom. Épp ezért világtengely, világoszlop sem lehet, mert nem ezek képét közvetíti. (Három db. halom nem lehet egy db tengely, vagy oszlop.)