A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek.   Annak valamilyen hallható jelenségét idézi fel.    És épp ezért függetlenek egymástól az ilyen hangutánzó gyökök mert az a lényege hogy  mást és mást     hall az ember az egyiknél és a másik esetében. 

 

Ugyanez a viszony áll fenn a SAR  és a FOR  gyökérszavak esetében.   Ezek egymástól élesen elkülönülő hanghatások ,  éppen ezért nem is keverhetjük össze őket egymással. 

 

Az első hangunk amolyan súrlódós  (S-RR) , a másik meg a  forró (forr(on)gó)  vizet idéző F-RRR  valós hangjelenségre épít.   Tehát annyira más a kettő még hallásra is hogy  ezeket nem vehetjük egy kalap alá,  meg egymás változatainak sem,  csak mert a két gyökön akad épp rokonértelmű szó.    

 

A F-RR  mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS,  FARAGÁS,   FORRÁS,  FÜRDÉS  esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is.  Ez lett forgásértelmű gyökérszó. 

 

A S-RR  hang egészen más, és ezért nem = a forog dologgal a SÜRÖG. Van ugyan rokonértelme, de egészen más.  Eleve utóbbinál nem kell szükségszerűen  forogni sem,  mert a szó lényege hogy  élénken tevékenykedve jár-kel valaki egy cél érdekében.  Mozoghat épp cikk-cakkban is vagy A és B  pont közt fel és alá de egyenesen. 

 

A SÜRÖG esetén az élénk ide-oda mozgás SÚRlódó-SURRanó hangjai lehetnek a lényegesek.  Illetve a szóban még érezni a SŰRŰ és SÜRGŐSSÉG  fogalmát is.   De egy forgó óramutatóra én még nem hallottam olyat hogy az bárkinek sürgött  volna valaha.))    Ha a forgásrésze a dolognak hangsúlyosabb, akkor használják amúgy ikerítve hogy "sürgés--forgás" .  

 

Amúgy meg teljesen különböző gyökérszavakból is meg lehet nevezni egy dolgot.  Például egyik TIZENKILENC,  a másik meg EGY HÍJÁN HÚSZ .   De gondoljunk csak  valamilyen gyors helyváltoztatást kifejező szavunkra,   hát elképesztő hogy hányféleképpen választhatunk erre ki szót.  És majd ugyanaz  sok-sok különböző gyökérszóból  is lehetséges erre...