A tanult és a tapasztalatokon alapuló véleményem szerint, a lélek, az az a részünk, mely tele van fájdalmakkal, félelemmel, kétségekkel, elfogadással, szeretettel, elégedettséggel és mindenféle érzésekkel. Az a részünk, aki a működtetője, a mozgatója lehet a lényünknek.

 

Míg a szellem, inkább a férfias, a jangosabb rész. A teremtő, a létrehozó, a határozott, az irányító. Hívhatjuk tudatnak,  Fölöttes Énnek.  A lényeg ugyanaz.

Az isteni fény bennünk, az az a rész, amit Isten saját képmására teremtett.

Mert, hogy nem a fizikai részünket teremtette saját képmására, hiszen Neki nincs ilyen, hanem ezt a fényt, ezt az Isteni magot, ezt, ami teremtő erővel rendelkezik. És ez a lény, itt létezik bennünk! Mindannyiunkban!   

 

   2020 .3.11,    Korintusiaknak írt II. levél   3. fejezet:1-18v

 

        ( 1-4, 6-9, 11-13- 17,v )

Az apostoli küldetés jelentősége.

1 Megint ajánlani kezdjük magunkat? Talán csak nem szorulunk nektek szóló vagy tőletek kapott ajánlólevélre, mint némelyek? 2 Ti vagytok a mi ajánlólevelünk, a szívünkbe írva. Olvassa és megérti minden ember, 3 mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira. 4 Ez a bizalmunk Isten iránt Krisztusból ered.

 

6 Ő tett arra alkalmassá, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké  Hiszen a betű öl, a Lélek  pedig éltet. 7 Ha már a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata oly dicsőséges volt, hogy Izrael fiai nem tekinthettek Mózes arcára arcának múló ragyogása miatt, 8 hogyne volna sokkal dicsőségesebb a Lélek szolgálata? 9 Ha ugyanis már az ítélet szolgálata dicsőséges volt, akkor az (Isten) igazságosságának szolgálata még sokkal dicsőségesebb.

 

 

11 Ha ugyanis már a mulandó oly dicsőséges volt, akkor a maradandó még sokkal dicsőségesebb lesz. 12Mivel ezt reméljük, teljes nyíltsággal szólunk, 13 nem úgy, mint Mózes, aki befödte arcát, hogy Izrael fiai ne lássák mulandó dicsőségének a végét. 14 Az ő értelmük eltompult, hiszen mindmáig rajta a fátyol az Ószövetségen, amikor olvassák, s rajta is marad, mert csak Krisztusban tűnik el. 15 Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák, 16 de ha majd az Úrhoz térnek, eltűnik a fátyol. 17Az Úr ugyanis a Lélek: ahol az Úr,  Szelleme  ott a szabadság.