"Csakhogy itt az Isten, az istenek lakhelyéről van szó!"

Mert Te ezt így gondolod. De mi erre a bizonyíték? Semmi...Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem...

 

"A szentkorona egyértelműen ezt az olvasatot adja."

Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta... Ebből nem lehet a gyökök jelentését magyarázni, mert teljesen félrevezető.

 

"Valamint Ninhurszág az "ország anyja". A hurszág itt világosan a sumérok földjére, a sumérok országára utal. Az ő földjük istennője."

Ez a "fordítás" erősen kérdőjeles, és semmi nem utal a sumerek országára, mivel a hur-ság - a HUR gyök jelentéséből fakadóan - inkább nagy-ság, semmint ország.

A hegység (HURSÁG) is ennek megfelelően "nagy-ság", hiszen a látvány (hatalmas) önmagáért beszél.

Ezt igazolja az Istennő másik két neve: NIN-MAH, ahol a MAH jelentése szintén 'nagy', illetve 'mag-as', így a NINMAH jelentése: magas(ságos) nő, vagy nagy nő, azaz Istennő.

A DINGIRMAH névben ugyan ez a gyök fordul elő. (Dingír az isteni jelző, mah pedig nagy, magas. Dingirmah=nagy isten)

 

Ugyanakkor lehetséges, hogy a HURSAGhoz  a későbbiekben ország jelentés is társult, de eredetileg nyilván a "nagyság" volt a szó jelentése, hiszen a hegy (HUR)=nagy/magas.

Ninhurság eredeti neve is a „Ninurta hőstettei” mítosz szerint Ninmah volt, és a fia változtatta meg Ninhursag-ra.

Elképzelhető, hogy - mikor a HURSÁG országot is jelentett már - kapta a NINHURSÁG (Ország nője) nevet, de ezt semmi sem igazolja.

Ellenkezőleg! A legendákban anyaistennő, istenek anyja, mindenek szülője, vegetáció istennője, stb. minőséget képvisel, azaz nem korlátozódik egy területre/országra a hatásköre.

Ország jelentés egyáltalán nem kapcsolódik sem funkciójához, szerepéhez, sem pedig a nevéhez még akkor sem, ha történetesen a HURSÁG szó ország jelentést is kapott.

 

Mi ebből a tanulság?

Az, amit oly sokszor elmondtam: Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés. Ebben az esetben úgy fest, hogy nem is az első, hanem a második hozzáadott jelentéssel találkozunk.

Az első volt a hegy, amit a nagysága indokolt, a második az ország, amit a hegyek határolnak.

 

Nem vitatom, hogy a két szó (hurság-ország) közt van "áthallás",  látszólagos azonosság, sőt, ha a két szónak valóban van azonos jelentése mindkét nyelvben, az eredet mégis szembetűnően különböző lehet. Ugyanis a HUR gyök nem azonos az OR gyökkel, ez már első látásra is kiderül. Két hang is különbözik, ami már erősen megkérdőjelezi az etimológiai rokonságot.

 

A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. Az biztos, hogy a K-M - mint országunk területe - hegyekkel van körülvéve...

Az is könnyen elképzelhető - s ennek van is realitása -, hogy a sumer HURSAG (hegység) szónak az átvitt értelme (az ország) fogalmazódik meg.