Lehet hogy az első témába vágó írás végén nem a legegyértelműbben fogalmaztam azt az utolsó mondatot. 

 

A lényeg hogy  az ÚRSÁG/ORSZÁG  szavaink által  egyértelműen magyar nyelven   van meg az értelme egy  bizonyos sumernek titulált hangalaknak.   Tehát  egy magyar szóról beszélünk,  ami ráadásul a nyelvünk speciális ragozását viseli, ezt a SÁG/SÉG képzőt is.  

 

Ha ezt esetlegesen módosította is a sumer, a lényegen mit sem változtat. Az elidegenítő nyelv  módosítása sokszor oktalan változtatás,  ezekben már nincs meg a "magyar gondolkodás" ,  egyszerűen csak átírnak/torzítanak egy szót minden logika nélkül akár,  de bőven elég ha X hangot nem használják valahol, akkor is.   De még igazából az sem biztos hogy a sumer ezt az ominózus szavunkat másképp mondta, hisz ki a franc tudja hogyan ejtették ki. Még épp az is lehet hogy simán pont úgy mondták ki ahogyan mi is.  Labat teszem azt tud magyarul, lehet pont olyanra írja meg...

 

De ez biztos nem H-R  gyökerű eredetileg, mert akkor már az ÚR nálunk HÚR  lesz, ami már hangutánzó, és a 6 húros gitárok témaköre.))   Az meg kicsit más.

 

URBARIUM  az nem jelent "megerősítettséget" .    Ez egy színmagyar szó latinosra írt variációja.  Az URBAR az ÚRBÉR  összetett szavunk pontosan.  ÚR szó és a BÉR  szavakból. 

 

HARGITA :  Írtam hogy nálam az a legesélyesebb hogy a HARAG  szóhoz van köze. Írtam ennek az okait.   A görögök HARAGÍTÓS nevezhették.   A HARag szó ugyanazon a HAR gyökön alapul, mint a többi HARsány hanghatás szava. 

 

Gyakran indulatokhoz köthető, mint felHÖRdül,  HURRog,  HARC,  HARag,  HERce-hURca,  HARap,  de még a HERcegeknek is a HARCokhoz van eredetilg köze.   Ma már irodából nézik,  de anno az első sorban voltak.

 

A HARKA/HORKA  is amit említesz,  nagyon is a képbe illik, hiszen HARGITA  a szkíta vezér mint HARag és háborús istenségként szerepel a görög írásokban, csak ők T-re átírt kezdőhanggal jegyezték le. 

 

De a horkák is hadurak voltak, HARagos/HARcos ügyeket intéztek.  Mindkét szóra stimmel a gyökérszó teljesen...