utolsó:

 

hát1 [1109 tn., 1351] Ősi uráli kori szó, vö. vogul khutal ’mögé’, osztják juw kutäŁnä ’a fa árnyékában’ (juw ’fa’), szelkup qottä, qott ’hanyatt’. A feltehető uráli alapalak *kuttu

 

Central Siberian Yupik хата xata

Ket ӄоват qɔvat

Modern Hebrewגב ɡav

 

ha a nyelvészek szerint az urali alapalak khuttu

 

akkor ezek is abból vannak:

Lule Saami hárddo hardːu͡ɔ

Erzya копорь koporʲ

Itelmen к’авач kʔaβat͡ʃ

 

tehát van egyszer egy V beszúrás (ami egy kis változatás az ejtésben)

és van egy R beszúrás, amit

 

aztán ott van a szláv hrvt és hrbt

 

ott van az izlandi

Icelandic hryggur r̥ɪɡɡʏr̥

ami G beszúrás

hasonlóan a törökös alakokhoz

Kazakh (+baskir, török) арқа ɑɾkɑ (itt felvetődik, h az árok szó végülis a hát szóalakból van képezve-torzitva)

Southern Yukaghir ugur uɡur

 

Tsez гугу ɡuɡu

Sakha көҕүс køɣys

 

a jukagirhoz nagyon hasonló alakok a baltiaknál

Latvian mugura muɡurɑ

Lithuanian nugara nʊ̂ɡɐrɐ

 

amire meg a mongol hasonlít (kezd sok lenni a véletlen)

Buriat нюрган njurɡaŋ

Khalkha Mongolian нуруу nʊrʊ

Kalmyk нурһн nʊrħɐ̆n

 

.....................................

akkor nézzük mit találunk a MÖGÖTT [BEHIND]-nál

 

Avar хадуса χadusa

 

Bashkir артында artɯnda (elveszett a G/K beszúrás, nocsak)

Kazakh артынан ɑɾtənɑn

Tatar арттан artːan

mongolban ard

 

Buriat хойно xɔjnɔ (itt sincs már R, se G... van n, mint a hanyatt szóban)

 

a törökben marad

Turkish arkasında aɾkasɯnda

de van több változat: ardındaki, ardından, arkada, arkaya