"biztos vagyok benne, h a szúr az egyik alapszava az eurázsiai ősnyelvnek"

Miért pont a szúr? Lehetne a sík, ser, szér, szer, szár, szél, szól... ha csak az első hangot nézzük, de a harmadik is tetemes gyökbokrot alkot: ger, gör, gur, ker, kar, kor, tor, túr, tér, tar, tör, bír, bor, bar, bur, dar, der, dor, dür, far, fár, fér, fúr, for, für, har, hir, hír, hur, hör, mar, mer, mér, mor, nyer, nyír, nyur, nyár, por, pár, pir, pör, per, ver, vár, vér, var, vir...

Ha egyszer korlátozott számú mássalhangzó áll rendelkezésünkre, úgy általában 15-20, ezek közül is csak a legjellemzőbb hangutánzók jöhetnek számításba, így az összes gyök jó esetben 400-at tesz ki. Ezekben minden betű hússzor fordul elő. De nem ennyi szó van, hanem nagyságrendekkel több, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyökcsalád (ahol legalább az egyik mássalhangzó megegyezik) igen sok tagot számlál...

Ebből következik, hogy szükségszerűen kell hasonló alakú és jelentésű gyököknek előfordulni más nyelvekben is.

Szerintem ebbe az irányba kutakodni fölösleges időpazarlás.

És nincs is semmilyen számottevő eredménye.