Amikor nyelvészek és nyelvvel foglalkozók  állítólagos  mássalhangzócserés  szópárokkal példálóznak,  alaposabb vizsgálat után  10-ből 9-szer legalább  arra kell jutnom hogy egészen egyszerűen  csak különbözőképpen felépített szavakról van szó és nem "csak úgy"  egy  hangcseréről,  aminek a nézetem  szerint sincsen értelme egy alapnyelvben és ősnyelven belül értve.    Pont 

 

Ez hangsúlyos azért húztam alá, az ősnyelv elbarmolói már  átírták a hangokat , de mi most ezzel a résszel ne foglalkozzunk, mert a már jóval utólag történtek  az ősnyelvi gyököket sehogyan sem írhatják felül,  mivel az már akkora egy kialakult rendszerként létezett.  

 

A  GUBBASZT---GUNNYASZT---GUVASZT  hármas is csak látszólag  és felületes ránézésre ugyanaz,  három külön úton épült kifejezések.   Ráadás az utóbbi szó a GUVASZT  jelentésben is alaposan eltérő a másik két társától.   Ez ma :  kidudorodik,  domborodik,  előretör,  kidülled.   Azaz ez épp feltűnősködik a másik két társával szemben, akik inkább meghúzzák magukat.

 

És ami fontos hogy a GUVASZT régen  hántolást  jelentett,  és ezen  művelet okán  simán lehet hangutánzó szó.  A SUVASZT  mintájára képezte a magyar a szót, amelyben a SUhogó hang a lényeg.  A szóképzésből meg tudjuk állapítani a "GU"  szótövet,  hiszen a V itt már vendéghangként  funkcionál.  

 

A GUBBASZT---GUNNYASZT  jelentésben valóban  nagyon hasonló,  szövegkörnyezetben  akár cserélhető is.

Mégsem egy "oktalan"  hangcsere van a két szó viszonylatában,  kétféleképp épültek fel. 

 

Tömören a GUBBASZT  a GÖMBölyűség szava,  a GUBÓ  szóból megérthető könnyen.    Viszont a GUNNYASZT  szó régen bizonyosan GURNYASZT  is volt használatos.  Ez más akcentussal GÖRNYESZT,  és meg is érkezünk a GÖR GÖRbeség  gyökszavához .  Összehúzza magát és GÖRNYED.  

 

A "gömbölyű"  és a "görbe"  közt természetesen van rokonság ez nem is vitás,  de korántsem azonos fogalmak ezek.   

 

Van mikor X nyelvész  totál összekeveri egymással a HÖRPÖL--SZÖRPÖL  párost (is és még sok mást).   Aki nem néz mögé,  lehet simán  elfogadja hogy "jééé csak egy hangcsere és ez ugyanaz"    Egy frászt ugyanaz,  csak az a közös bennük hogy  mindkettő egy iváshoz köthető  hangalak. 

 

Hörpölés a HÖR-Pintés sajátos hangja.   SZÖRpölés meg a SZÜRcsögés jellegzetes hangja.  Mivel ez a valóságban is egymástól elkülönülve hallható  egyedi hangjelenségek,  így  ez semmiképp sem keverendő egymással össze.  Mert két más dolog.   Eleve a SZÖRP  szó főnévként a SZIRUP  amivel  közvetlen kapcsolata van mind hangalak tekintetében,  mind  jelentésben is. 

 

----------------------------------------------------------------------------------

"A GAR  eredeti szóbokrát kell vizsgálni"

 

Kiváltképp ha pont a "GAR"  jelentésre vagyunk kíváncsiak.  A legkézenfekvőbb magát a "GAR"  önállóan is létező hangalakot nézni már akkor szerintem.  Amiből kétféle is volt + GARA,  GAROL  szavak.    Persze ezek nem illenek bele értelmileg a magyar nép neveinek a végére.    Mert könnyen lehet hogy ott  nem a "gar"  az ami van eredetileg. 

 

MAGYAR  esetén biztos hogy GY,  és régen gyakori volt a MAG-GYAR  írás is.   Gondolom praktikusan összeolvadt.   HUNGAR/HONGAR  esetén is erősen gyanús hogy eredetileg ez GY hangos. 

 

Erre utal hogy Ázsiában sokfelé 2 G-vel írják ,  "heonggari"  például Koreában is.  Vagy az arabok is  ilyen "ékezetes"  G-vel írják,  mintha jeleznék hogy ez itt bizony nem sima G hang.  Ugye GY hangunkat  többféleképp is feljegyezték,  mivel idegenben ez nem volt használatos ,  a MAGYAR  szavunknál is ezt láthatjuk többféleképpen lejegyezve...