Az én történetem más. Én tudtam a kullancsomról. Meg is jelent az ECM, annak rendje, módja szerint. Csak a bőrgyógyász, akihez elmentem vele, nem tudta mi az. Kenőcsöt írt rá, amitől (persze, mint ma már tudjuk, az ECM pár nap, 1-2 hét alatt kezelés nélkül is elmúlk) elmúlt. El is felejtettem volna az egészet, ha 7-8 hónap múlva nem jöttek volna a panaszok. Derék, csípő fájdalom, lehajolni nem tudtam, ha lehajoltam, nem tudtam felállni, szívritmus zavarok, erős, makacs korpásodás. Elmentem hát reumatológushoz, ahol az volt a szerencsém, hogy egy akkor éppen terhes főorvos asszonyhoz kerültem, aki (azóta a lyme elismert szakértője lett, tőle "tanultam", amit tudok és megérdemli, hogy megemlítsem a nevét, Dr. Pornói Anna) szintén épp akkrotájt kapott be egy ilyen kis lyme-os szörnyeteget és félt, hogy a magzat is megfertőződik a placentán át. Ezért kezdte magát kiképezni lyme-ból. Ha nem hozzá kerülök, lehet, hogy már tolószékes vagyok. Szóval a tüneteim alapján e betegségre gyanakodott és rá is kérdezett, nem volt-e a közelmúltban kullancs csípésem. És hát ugye, kiderült, hogy volt.

Hosszas vizsgálatok, két hónap Rulid-os kezelés, gyomrom tönkrement, de tünetmentes lettem. Doktornő jelezte, hogy az öröm nem teljes, mert 9 hónap nagyon sok, szinte biztos, hogy nem sikerült kiírtani végleg a baktériumot, nem árt 4-5 évenként IGG-t nézni.

Nos én nem voltam azóta sem (45 éve) vizsgálaton, ám most pár hónapja ismét tüneteket tapasztalok magamon. Szóval, hamarosan kiderül, hogy a baktérium aktivizálta-e magát újra.

  És még egyszer hangsúlyozom, a csípést az esetek 30-40%-ában nem követi az ECM, tehát elég sokáig, akár hosszú évekig is tünetmentes tud maradni a lyme. Tehát, ha porckopással és egyéb megszokott okokkal nem magyarázható izületi panaszok jelentkeznek, gyanakodni kell a lyme-ra. Persze annak tudatában, hogy vírusos fertőzés is okozhat izületi panaszt. Ezért kell előtte a teljeskörű vizsgálat (fülorr-gége, urológia, stb.)