A kutya kimúlása borzalmas volt. 4 éve volt a kutyánk, eddig  nem volt semmi baja.

Az esti sétáltatás után – ami többszöri pihenővel és víz itatással  is meg volt szakítva

-bár nagyon lihegett-

amit nem értettünk miért, mert sokkal  nagyobb köröket is szoktunk menni vele, akár ennek a többszörösét is.

Szóval eléggé liheget, de ezen kívül  jól volt.

Ivott egy kis vizet, majd lefeküdt pihenni a helyére.

5 -10 perc után kiment az udvarra, de nem túl messze. (Az ajtótól kb 5 méterre.)

Majd rosszul lett, a teste megmerevedett.

A légzése hol nagyon intenzív volt, hol mintha  leállt volna.

A nyelve természetellenesen kilógott a szájából.

Majd széklet és vizelet  távozott belőle (mintha önkéntelen) , de mintha háttól lefelé le lett volna bénulva. Bár a fejét meg a mellső lábait sem igazán mozgatta.

Közben lihegett,  rázkódott, majd meghalt.

Hívtuk az állatorvos ügyeletet, de mire kiderítettük és elértük  a számát (és még mielőtt kiért volna) már elpusztult.

Állítólag valamiféle epilepsziás roham lehetett, de mivel már elpusztult nincs értelme

vizsgálni.

Hát most az egész család nagyon szomorú.

A gyerekeknek pedig lekiismeret furdalásuk van, mert hogy lehet túl lett hajtva a kutya.

Azt mondják soha többet nem akarnak már kutyát sétáltatni.

Hát, remélem ez majd elmúlik, ki kell gyászolni magukat.