"Igen,  még mindig tényként kezelsz olyan  hangalakokat amelyeket maga a szerző  sem tekintett tényszerű adatoknak."

Ezen most miért problémázol? Tudsz a világon olyan dologról, mely 100%-ig biztos?

Ha valamit valószínűsítenek az azt jelenti, hogy közel áll a valósághoz, de van egy-két % esélye annak, hogy nem pontosan ugyan olyan...

Egyébként mai nyelvünkben is ismert a csaknem ugyanaz a hangalak ugyan azzal a jelentéssel. Akkor most mi a gond?

 

"2:  Jó régi szótárban nálam a BYSSUS :"

Ez hogy jön össze a "bíbor" szóval? Vagy itt már a hangalaknem számít?

 

"Tehát ez a szó már eleve a pirosság okán jött létre.  Abban azért szerintem megegyezhetnénk hogy a piros az semmiképp sem fehér.))"

Ebben megegyezhetünk.

 

"Ezt az is bizonyítja hogy  gyakran  színnév is van előtte , van hogy egy mondatban kettő is amikor  " öltözetük kék és piros bíbor" "

Nem előtte van színnév, hanem színnévként szerepel, s nem ruha/kelme/vászon értelemben.

"amethyst andˇpurple clothing-ofˇthem" [ametiszt és lila ruházatuk (van)]

A King James is pont így fordítja:  "blue and purple is their clothing": [Az ő ruházatuk kék és lila]

A Vulgatában is így olvashatjuk: "et purpura indumentum eorum": [ ruhájuk lila volt]

 

"Ez csak annyit jelent hogy  ez még a fordítómesterek  számára is kihívás volt hogy  mikor melyik is ez.))"

Ne várjuk el a fordítóktól, hogy minden szó etimológiájával tisztában legyenek.

A magyar fordításban a bíbor szín választása és megfeleltetése a lilának egyértelmű tévedés, és a két szín - a fehér és a lila - különlegességéből fakadó jó szándékú félrefordítás, mivel uralkodói szín abban az időben az igen drága festékkel festett lilás árnyalatú piros volt. Előtte viszont a fehér.

Miután a hatalmat a fehér/babbar/bíbor szín jelenítette meg, s  a fordítók ezt a hatalmi szimbólumot ruházták rá a lila színre is. Így a fehér szín egy hozzáadott, másik, történetesen lila jelentést kapott.