"ami nem igaz. mindegyik ugyanazt a hangalakot hordozza, az egyes hangok (bizonyíthatóan máshol is látható) hangváltozataival."

Ez az, ami nem igaz. Nem tudod bebizonyítani, hogy ugyan azon nyelvben végbement volna ilyen hangváltozás, hiszen ha ez igaz lenne, egységesen kellett volna megtörténnie, de nagyon nem így van. Hangváltozásra egy nyelven belül alig van példa: gunyhó-kunyhó, perel-pöröl...

Sőt! a hangokat nem lehet egymással tetszés szerint felcserélni, mert az esetek nagy többségében teljesen más jelentést fogsz kapni: Pár-bár-már-vár, Pál-bál-mál-vál...

Legföljebb olyan hangoknál történhet hangváltozás, melyek kiejtése nagyon hasonló: P-B-M, vagy F-V, és nem okoz jelentésbeli változást....

 

A felsorolásodban olyan hangok is szerepelnek amelyek az esetleg elfogadható P-B-M és F-V mellett a P-F, vagy F-B hangváltást tételeznek föl, és különböző nyelvek szavait hasonlítod össze:

Korean붉은 pulɡɯn

Manchu fulgiyan fulkijan

Nivkh паӻла pæʁlæ

Hokkaido Ainu fure ɸuɾe

urali: wurtig wigir

Burushaski báardumˈ baːrd̪om

Amúgy a többség hangalakja teljesen különböző:pulɡɯn-fure-wigir-báardum.

Ezek a hangalakok nem hagváltozáson esetek át, hanem egész egyszerűen más hangokból épülnek föl a szavak....ˈ

 

a számiknál átfordul a kezdő szótag

Kildin Saami рӯппсесь ruːpːɕeɕ

ahogy valszeg a latinban is ez történt

Latin ruber rʊbɛr

ugyanis a hindiben nincs meg ez a gyök

Hindiलाल laːl Hindiसुर्ख़ sʊrx

Ilyen átfordulások sincsenek, itt is két különböző meggondolásból készült szavakkal állunk szemben.