1 :"Labat szótár szerint fehéret jelent"

 

Igen,  még mindig tényként kezelsz olyan  hangalakokat amelyeket maga a szerző  sem tekintett tényszerű adatoknak.   "Megállapított hangalakok"-ról   nehéz vitázni mert most az vagy úgy volt vagy nem.  Nem biztos hogy úgy ejtették ahogy,  és még inkább nem biztos hogy volna kapcsolat a magyar és a sumer -akkád ?  szó közt  aminek még a hangalakja  is csak feltételezések szintjén létezik.   Eleve tök más dolgokat nevezett meg a két nyelv két szava.

 

 

2:  Jó régi szótárban nálam a BYSSUS :   Finom pamut neme,  ebből elkészült szövet,  vízi virág,   zákány dolgokat jelent egyszerre.    Még csak szóba sem kerül a  fehérség fogalma.  Viszont a szövetjelentés "finom pamut"-ként újfent előkerül.

 

De a görög  "BISSZOSZ"  is ugyanaz mint a latin társa.  Ők a finom gyolccsal azonosítják ezt,  ami meg  lenszövetből készült.  De hajtogatott lepelruha is volt lenvászonból vagy épp pamutból,  a lényeg az hogy megint egy "finom szövet"  ami a lényeges és nem releváns a színe.  

 

Ezen kívül még mondták  zuzmóra és moszatra is amelyek legkevésbé fehér színűek.

 

3:  PURPUR  dolog meg egészen más, ez  már a PIR(tűz)  gyökű  szó és a latinnál a PIR(os)  színre utal a PIR szóelem.   Ennek bizonyítéka hogy  a PURPURASCO ----PIROSODIK   a jelentése.   Tehát ez a szó már eleve a pirosság okán jött létre.  Abban azért szerintem megegyezhetnénk hogy a piros az semmiképp sem fehér.))

 

 

4:   Nem kívánok az angol fordításokkal foglalkozni a Biblia ügyében,  mivel  több mértékadó magyar fordítás is közvetlenül  az eredeti  héber és ógörög írásokból  első kézből  fordított.  Ezek közt ugyanúgy van jó régi fordítás is  vagy épp újabb mint a SZIT  féle fordítások.    Viszont a bíbor amikor nem szín, akkor itt is egy finom szövet,  amibe leginkább öltöznek.  És maradjunk annyiba hogy ritkán fehér.   Finom szövet,  vagyis egy anyag.

 

Ezt az is bizonyítja hogy  gyakran  színnév is van előtte , van hogy egy mondatban kettő is amikor  " öltözetük kék és piros bíbor"   szerepel  például a  "Jeremiés próféta  10,9"   írásban amit mind a régi és mind az új "modern"  hasonlóképp fordít le.  Egyértelműen öltözet.))   Egyértelműen nem szín a bíbor hisz előtte szerepel a "kék"  és "piros"  jelző. Eleve kétféle itt.   De sokszor máshol is szín van előtte és gyakorta van hogy az összes fordításban.   Olyankor meg nem lehet maga a "bíbor"  is szín,  ezt azért megállapíthatjuk.   

 

Én is találok olyanokat is hogy  mondjuk a 4  fordításból   3  esetén egyértelműen  a "finom szövet"  anyagra utal,  a negyediknél meg "bíborszín"  az értelmezése.    Ez csak annyit jelent hogy  ez még a fordítómesterek  számára is kihívás volt hogy  mikor melyik is ez.)) 

 

Egy  biztos,  magának a szónak hogy bíbor, a színértelmezésén kívül mindenképpen volt egy "finom szövet"  értelmezése...