"Az egyenlítőn 1 km/s a különbség, ami egy nagy pontosságú interferométerrel már kimérhető.

Ezt a mérést ma már nem nagy kunszt elvégezni"

Interferenciás összehasonlításhoz a két sugarat újra össze kell hozni egy helyre. Amit először elküldtél kelet felé, azt vissza nyugat felé, amit pedig először nyugat felé küldtél, azt vissza kelet felé. Tehát mivel egy helyről, egy nyalábosztóról indultak, s egy felfogó ernyőn végezték, mind a kettő ugyanannyit megy keletre, mint amennyit nyugatra. Ilyen kétirányú sebességméréssel nem lehet megmérni a keleti és a nyugati irány sebességkülönbségét.

Ezt csak egyirányú sebességméréssel lehetne kimutatni, de akkor a sugarak indulási és érkezési helyei egymástól távol esnek, így az indulási és érkezési időket egymástól távoli órákkal kellene mérni, ehhez pedig azokat előre össze kellene szinkronozni. Viszont a nyugatra meg a keletre küldött bármilyen véges sebességű szinkronozó jelekkel kapcsolatban is felmerülhet ugyanaz a várakozás, hogy egyik irányban eléjük szalad a fogadó állomás, a másik irányban meg elfut előlük, tehát a szinkronjel az egyik állomáson előrébb, a másikon hátrébb fogja állítani az órát, nem pedig szinkronba.

Mivel nem ismerünk semmiféle eljárást, amivel a távoli órákat a fénynél sokkal nagyobb sebességű jelekkel szinkronozhatnánk, a fénysebesség egyirányú mérését nem tudjuk elvégezni. Legfeljebb azzal próbálkozhatnánk, hogy az órákat egymás közelében szinkronozzuk, majd nagyon óvatosan eltávolítjuk őket egymástól, abban reménykedve, hogy a szállítás nem fogja megzavarni a járásukat. Ám a remény az kevés! Mert fényjeleket küldve egyikről a másikra, s az indulási időt az indulási hely órájáról, az érkezési időt az érkezési helyen lévő óráról olvasva le, a különbségükből nem tudjuk eldönteni, hogy az milyen mértékben származik a fény haladási idejéből, és milyen mértékben abból, hogy a mozgatás mégiscsak megzavarta az órák járását.