HUNOR épp lehet a HON ŐR, MAGOR a MAG ŐR . De az utótag ÚR is lehet, legalább is a "MAGURA" igen sokfelé előforduló földrajzi nevekben mindenképp. Nagyon sok hegycsúcs neve is ez szerte a Kárpát-medencét körülölelő magaslatokon is.
HONGÁR/HUNGÁR lehet a HON-GYAR(APÍTÓ) , MAGYAR tömören akár MAG-GYAR(APÍTÓ) Ne felejtsük hogy a GYÁR és GYÁRT fogalmai is erről szólnak hogy GYARapítunk dolgokat.
Önelnevezésünk népnévként inkább a MAGYAR, itt ezért a GY hang alapértelmezetten megmaradt. Összeolvadhatott G a GY-vel hiszen régi írásokban még gyakorta feltűnik a MAGGYAR írás is a G+GY egymás utánra írva, és bizonyos népek is igen hangsúlyosan ejtik szó ezen részét, az arabok is például.
Ezen szavakban a HON és a MAG szótő tűnik a legesélyesebbnek. Főleg hogy könnyen indokolható a folytatás is.
MEGYER : vissza kéne mennie valakinek időben mikor ez a szó született. És ha már arra jár akkor megkérdezhetné hogy akkor ez most melyikből lett.))
1: A MAGYAR szó tudatos hangalak változata. 2: MEGY/MEGYE szavainkhoz valami módon kötődik . És hogy ne csak 2 közt választhassunk : 3 : Tök másból van, mondjuk legyen ez az ősi MEGGYtermelők országos szövetsége.)) Akik ERŐvel is megvédik a gyümölcsfáikat ha kell.)) MEGGYER...
-------------------------------------
De azért a 3. verzió kevésbé esélyes. Valami azt súgja finoman.))
MEGY igéből épp kizárni nem tudom. Ha épp egy szokásosnál nagyobb távokat bejáró , az átlagosnál mozgékonyabb törzs volt akkor még simán logikus is lehetne ebből képezni a nevet. MEGY mindenfelé ha szükséges. Szóval ennek még volna is valami értelme.
Viszont azt gondolom az a legesélyesebb hogy leginkább a MAGYAR szóhoz van köze és közvetlenül. Talán csak el akarták különíteni az össznépi nevet és a törzsi nevet...