destrukt Creative Commons License 2024.06.11 -2 1 4445

Térjünk vissza a relativitáselmélethez! Konkréten ahhoz a kérdéshez, hogy miért áltudomány a relativitáselmélet?

 

Nos, mint azt már többször érintettem, a relativitáselmélet egy olyan probléma megoldására született, amely valójában nem is létezett. Mi volt a probléma?

 

A probléma az volt, hogy 1887-ben még nem tudták kísérlettel kimutatni a fényközeget (étert). Ebből kiindulva alkotta meg Einstein a relativitáselméletet, amelynek alapgondolata az volt, hogy fényközeg nem létezik. Ennek megfelelően, a relativitáselméletben a fényközeg  már nem is szerepel. 

 

Ha fényközeg nincs, akkor:

- Nincs a fényközeghez köthető kitüntetett (K0) rendszer sem, tehát a rendszereknek egyenértékűeknek kell lenniük egymással (ez a relativitási elv)

- Ha nincs fényközeg, akkor a fénysebességet nem lehet a közeghez viszonyítani. Ha a rendszerek egyenértékűek, akkor a fénynek minden rendszerben ugyanazzal a sebességgel kell terjedni. (ez a fénysebesség állandóságának elve)

 

Erre a két alapfeltevésre (posztulátumra) építette fel Einstein a relativitáselméletet 1905-ben. 

Azonban 15 elteltével, 1920-ban, Einstein megvilágosodott és rájött, hogy fényközeg nélkül a fényhullámok nem terjedhetnek, mert a semmi nem hullámozhat. Megpróbálta visszacsempészni a fényközeget "új éter" néven. Ezzel azonban gyakorlatilag megtagadta a relativitáselméletet, amely éppen arra épült, hogy éter nem létezik.

 

Mert, ha mégiscsak létezik valamiféle "új éter", akkor:

- Létezik az ehhez köthető olyan (K0) rendszer is, amely a fényterjedés szempontjából kitüntetett szerepet tölt be, ugyanúgy mint minden más hullám esetében is kitüntetett a hullám saját vezető közegéhez kapcsolt rendszer. Ezzel a rendszerek egyenértékűsége megbukott.

- Ha létezik a fényközeg, akkor a fény csak ebben terjedhet minden irányban ugyanazzal a sebességgel, vagyis a fénysebesség állandósága is megbukott. 

 

Láthatjuk, hogy az éter visszacsempészésével Einstein valójában kinyírta a saját relativitáselméletét. 

De ezt nem verte nagy dobra.

1921-ben megkapta a Nobel díjat, és utána már nem beszélt a "új éter" visszahozataláról. 

És az iskolákban ma is azt sulykolják bele a diákokba, hogy fényközeg nincs, a fényhullám a semmiben terjed, vagyis a fény a semminek a hullámzása.

 

A fizika akkor fog ismét a fejlődés útjára lépni, ha ettől a kőkemény dogmától megszabadul. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: seth118 (4443)