"És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés,  húz-von, fúr-lyukaszt..."

Ezek nem azonos képből indulnak ki, mint pl. a húz-von, vagy fúr-lyukaszt, egy részük eredete pedig egyáltalán nem tisztázott, pl. víz.

"hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.

Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:"

Az ok egyszerű: egy másik gyök változatáról beszélünk, vagy tájnyelvi változatról van szó, esetleg kiejtéskönnyítésről.

A magyarban nincsenek hangtörvények. Nem kötelező a hangkategóriákat követni, csak ajánlatos.

A jár-gyár, jer-gyere, ih-juh alapjelentésében, a képben ugyan az, egyértelműen gyökváltozatról van szó, de átléptünk a hangkategóriák határán.