"Úgy ezerszer leírtam, hogy a gyök jelentésének, a képnek azonosnak kell lenni,"

És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés,  húz-von, fúr-lyukaszt...

"Mellár Mihály, Marácz László, Varga Csaba nem hinném, hogy dezinformálna."

Pedig részben akaratlanul is azt teszik/tették...

Ti. mindannyian a kész gyökök jelentéséből indultak ki, s az alapján rokonították a gyököket. És bizony, itt nagyot tévedtek.

Ugye, Marácz határozottan kijelentette, hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.

Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:

Ha két-három önálló jelentésű ősgyököt összeragasztok, azt azért teszem, hogy egy új fogalmat nevezzek meg velük. Tehát két-három különböző jelentést összerakva egy harmadikat lehet kreálni.

Ugyan ez a képlet az összetett szavaknál is, két-három szó összerakásával egy harmadikat hozunk létre. És bizony ennek a harmadiknak a jelentése koránt sem biztos, hogy rokonítható más, hasonló szavakból szerkesztett összetett szó jelentésével. Pl: fejfa, sámfa, talpfa...Teljesen más jelentésű szavak, hasonló hangalakkal. Pedig rokoníthatók, de nem az összetett szó, hanem az alkotói jelentése alapján. Ők ezt az alapvető szabályt sajnos nem ismerték föl.