reszletesen leirtam a masik topik 263.-ban.

a feny reszecskeje a foton, ami G reszecskek csoportja. a G reszecske szam, ahogy az elektron es protonnak, fugg a kornyezetenek B reszecske tulajdonsagaitol.

a foton, ahogy az egy db G reszecske is, ciklusosan halad at a B reszecske anyag rezgesein. ez szinkronizalja a foton sebesseget a B reszecske rezgesi sebessegevel, beallitja a foton G reszecske szamat a kornyezet parametereihez es fenntartja a B reszecske mezo egy hatarozott iranyu rezgesi csatornajat.ebben a rezgesi csatornabanb az egymast koveto fotonok szabalyos tavolsagba allnak be.

a feny frekvenciaja a fotonok kovetesi tavolsaga, hullamhossza a foton altal megrezgetett B reszecske anyag membran atmeroje.

vagyis a foton G reszecske szama, fotonok kovetesi tavolsaga, sebessege es a B reszecske rezgese egymasra hato tulajdonsagok, ezek mindig beallnak a szukseges egyensulyi allapotukba. ez a fo oka a hullamhossz eltolodasnak, vagyis ha valtozik a B reszecske mezo tulajdonsaga, akkor az osszes tobbi is valtozik.

a foton hatotavolsaga vegtelen. a B anyag szabalyos rezgese csak ott van, ahol a foton sorozat is van. ha veget er a foton sorozat, a rezgesi csatorna gyorsan megszunik. a rezgesi csatorna merete, vagyis h mekkora terreszben van hatasa a fenynek haladasi iranyara merolegesen a hullamhossz. ebben a tavolsagban, a tavolsaggal forditott aranyban kepes a feny megmozgatni mas G reszecskeket es ezzel hatast kifejteni.