roviden: nincs fenyrobbanas.

hosszabban:

 

a B reszecskek anyagaban a hatasok terjedesenek van egy sebessege. a hook torveny ertelmeben minel feszitettebb az anyag, annak nagyobb ez a sebesseg. ha a B reszecske anyaga kifeszitheto teljesen es nem szakad el, akkor mint tokeletesen merev test viselkedik es benne a terjedesi sebesseg vegtelen. ez az abszolut sebesseg hatar. ami mivel vegtelen, valojaban nem tekintheto hatarnak.

ha egy G reszecske elerne ezt a sebesseget, akkor onnantol kezdve nem tudna athatolni a B reszecsken es minden B reszecske anyagot kene tolnia maga elott, ami arra talalhato. ez energetikailag lehetetlen. viszont nem is erheti el ezt a sebesseget, mivel a G reszecske mozgasi energiat csak a B reszecsketol kaphat, annak rezgesi sebessege pedig nem erheti el ezt a hatart, mert ilyenkor mar nem rezegne.

vagyis a G reszecske majdnem vegtelen sebesseggel haladhat a B reszecske mezoben. mivel az energia atadas merteke forditottan aranyos a G es B rezgesenek relativ sebessegevel, ezert nagy sebessegeknel minimalis a kolcsonhatas merteke, vagyis minel gyorsabb a G, annal kevesbe hagy nyomot, igy mi sem erzekelhetjuk.

vagyis altalunk nem kimutathato, a G reszecske sebessegenekmerteke.

 

a feny a szabalyos csoportokban es kovetesi tavolsaggal halado G reszecskek egyuttese. ezt a rendet a B reszecske rezgese alakitja ki, igy ott ahol letrejon a feny, mar hozza is igazodik a sebessege a helyi fenysebesseghez. egyenletes B reszecske energia valtozas eseten ezt jo kozelitessel meg is tartja (marmint a helyi fenysebesseget).

ahhoz, hogy a feny jelentos sebesseg kulonbsegre tegyen szert a helyi fenysebesseghez kepest, ahhoz a B reszecske mezo tulajdonsaganak kell hirtelen mevaltoznia. viszont a B reszecske mezoben a hatasok a fent leirt terjedesi sebesseggel terjednek, ami sebesseg mindig nagyobb mint a fenysebesseg, igy a B reszecske mezoben az energiak gyorsan kiegyenlitodnek. minel nagyobb az energia kulonbseg annal gyorsabb annak terjedese. tehat ez az allapot, vagyis hirtelen helyi fenysebesseg megugras nem nagyon johet letre.

ha esetleg valami extrem esemeny soran, pl feketelyukak utkozesi zonaja kozeleben halad egy fenysugar, es nem utkozik a G reszecske tomegbe (qurvakicsiazesely), akkor meg csak annyit tapasztalnani, h az elozo bekezdes ertelmeben a feny, a frekvenciajahoz kepest lenyegesen kisebb energiat ad le, mint szokasos.

gyakorlatilag tehat a feny mindig fenysebesseggel haladonak tekintheto.

 

ha egy P reszecske (elektron, proton, atommag) mozog, akkor maga elott levo B reszecskeket osszepreseli, a mogotte levok kitagulnak. ez a suruseg valtozas megvaltoztatja a G reszecskek sebesseget. most nem vezetem le, az elmeletemben megtettem, hogy ezen valtozasok kiegyenlitik egymast, vagyis nem gyorsulo P reszecske allando mozgasi energiaval halad a terben. ha kozben a B reszecske mezo parameterei valtoznak, akkor a P reszecske G szama is megvaltozik, igy a sebessege is, mivel a mozgasi energiaja allando. ez lehet gyorsulas es lehet lassulas is.

ha gyorsitjuk a P reszecsket, akkor hirtelen felborul az elotte utana terben az egyensuly, es amig ez ujra be nem all, addig erot kell kozolnunk vele. ez a tehetetlenseg, ami valojaban a P reszecske koruli B mezo energia viszonyainak atformalasa.

a sebesseg novekedesenek ket hatas szabhat hatart.

- az elotte levo B reszecskek teljes osszetorlodasa. vagyis, ha a B reszecskek nem tudnak elole egyaltalan kiterni. ez akkor lehetseges (elso bekezdes) ha a B reszecskek merev testkent viselkednek, vagyis a P sebessege vegtelen.

- az elotte levo G reszecskek torlodnak ossze. ez a kornyezetben ervenyes fenysebesseg eleresekor kezdodik el. de mivel a szembe jovo G reszecskek sebessegenek csak a P reszecske sebessegevel parhuzamos vektora szamit (atlosan halado G tobbszoros fenysebesseggel halado P eseten is ki tud terni) ezert csak lassan novekszik a P elotti, maga elott tolt anyagmennyiseg a P sebesseg novekedese eseten. az utem a kornyezo B reszecske mezo parametereitol fugg. nagyon nagy surusegu B reszecske mezonel akar kicsivel fenysebesseg felett megallhat a gyorsulas (pontosabban vegtelen ero kene a gyorsitashoz), kicsi surusegu B reszecske mezonel a hatar nagysagrendekkel a fenysebesseg felett van. 

 

ezek alapjan a fenysebesseg nem limit a P reszecskek haladasaral viszont qz atomos anyagokat a gravitacio tartja ossze, az meg fenysebesseggel terjed. vagyis ha nagyon gyorsan halad egy atomos anyag, akkor elveszitik a P reszecskei a kapcsolatot. eloszor a molekulak bomlanak szet, majd az elektronok elhagyjak az atomot, majd a magok esnek szet. de hogy mekkora sebessegnel, az itt is a kornyezo B reszecskek energiaszintjetol fugg. van hogy fenysebesseg kozeleben, de van hogy nagysagrendekkel nagyobb sebessegnel.

 

 

a cserenkov sugarzasnak nincs koze a fenysebesseghez. a neutron effektusrol a fisszional mar beszeltunk. vagyis h ha egy proton valtozo fizikai parameteru B reszecske mezoben halad, akkor eloszor magaba szed G reszecskeket es ezek mozgasi energiaja adja a felszabadulo energiat. nem folytattuk ott a gondolat menetet. szoval a begyujtott G reszecskeket ki is kell adnia egyszer es ilyenkor a kiszabadulo nagy mennyisegu G reszecske em hullamma all ossze. ez adja a fisszio sugarzasat. annyi a feltetel, hogy a proton sebessege legyen eleg nagy ahhoz, h a G reszecske szama ne tudjon folyamataban egyensulyi szintenmaradni. vagyis ne aprankent, hanem hirtelen, nagyobb adagban dobja el a G reszecskeit.

ugyan ez a G reszecske eldobas jon letre az elektron eseteben is, amikor a szerszakado magok miatt elektron felesleg jon letre es az is kidobodik. ez adja a mas frekvenciaju em sugarzast, ami mar a lathato feny tartomanyaba esik.

tehat annyi koze van a cserenkov sugarzasnak a helyi fenysebesseg valtozashoz, h mindkettot a B reszecske mezo surusegenek megvaltozasa okozza.