igen, kilogikaztam.

a duelun.com weblapon le is irtam a gondolatsoromat:

(bocsi, de csak google forditas, de azert ertheto)

 

'

Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie.

Ebből jött a második alapfeltevésem, miszerint a tér nem lehet üres, mert az energia anyag nélkül nem létezik. Tudjuk, hogy a „semmi” a világűrben nem teljesen nulla fok. Tehát kell lennie valamilyen anyagnak, amely energiát továbbít ott, ahol a mai fizika szerint „semmi” nincs.

A harmadik alapfeltevésem az volt, hogy nincs húzóerő. Makróvilágunkban nincs ismert kapcsolat - kivéve az atomi érintkezéseket -, amely vonzó hatást közvetíthetne. Mivel a fizikai törvényeket különböző mérettartományokban univerzálisnak tartottam, feltételezem, hogy a szubatomi tartományban sincsenek vonzó erők.

Ezekre a feltételezésekre alapozva kezdtem el először azon gondolkodni, hogyan működhet a gravitáció vonzó erő nélkül.

Valójában ez egyszerű: tolóeffektussal. De minek lehet nyomós hatása? Például sok nagyon apró, nagy sebességű részecske, amely atomok között mozog. Ezzel a gravitáció működni látszik, mert két atom képes árnyékolni egymást az apró részecskékkel szemben, majd több részecske ütközik az atomok külső felületéhez, mint a két atom közötti felülethez, ami „húzó” hatású. a két atom között.

Rendben van, de a kis részecskék minden ütközésnél elveszítik mozgási energiájukat, az atomok pedig növelik az energiájukat. Néhány rossz ötlet után, hogy valami, ami „semmit” tölt be, lehet olyan anyag, amely nemcsak energiát tárol, és az elveszett mozgási energiát kis részecskékre tölti vissza, hanem el is tereli az atomoktól. Olyan energiaáramlást hoz létre, amely egyensúlyba hozza az elemi részek energiáját.

A gondolat gondolatot követett, és a modell működőképesnek tűnt. Valójában egy izgalmas dolog történt, amikor a rendszer paramétereinek, valamint a nukleonok típusának és számának változtatásával elemeztem a modell viselkedését; az eredmény automatikus magyarázatot adott más fizikai jelenségekre. Vagyis a gravitáció működésének vizsgálata megadta a magyarázatot az elektromos töltésre, a magerőre, a mágnesességre, az elektron- és protonképződésre, az atomi kötések eredetére, a tömegnövekedésre és szinte minden fizikai jelenségre anélkül, hogy külön kellett volna nézni.

Ezt követően „csak” érthető formába kellett foglalnom a gondolataimat, és mára megszületett a Kettős Elemes Univerzum hipotézise.

A hipotézis helyesen írja le a tényeket, magyarázza a tapasztalati fizika jelenségeit, és sokkal egyszerűbb szerkezetű, mint a jelenlegi anyagmodell. Összefog minden fizikai jelenséget, következetes és egyszerű magyarázatot ad a még nehezen, vagy egyáltalán nem magyarázható kérdésekre.'

 

 

 

az elmeletben egy anyagi (nem atomos, az atomosat alkoto) reszecske letezik, ket megjelenesi formajaban. felhasznalja a newtoni torvenyeket es azokbol levezetheto ero, sebesseg, impulzus, energia teteleket es a hook torvenyt.

es ezekbol lepesrol lepesre, logikus ok okozati osszefuggesekkel, ahol szukseges ott kepletekkel, felepitem a teljes anyagi vilagunkat, annak minden fo jelensegevel.

tehat amiket mondok, azok itt mar leirasra, levezetesre kerultek, tobbnyire.