Erről amúgy is akartam írni,  a  HŐ  dologról  és ezek megnyilvánulási formájáról.  Régebben is már témáztam róla,  de jobb újra elővenni ezt.      

 

HŐ és HŰ    egyrészt ellentét (mert így használjuk),  ugyanakkor másrészt  mégis jó barátok és ezek nagyon is  összetartozóak.  Mert ezek ösztöngyökök,  ösztöni hangutánzó elemekből építettük fel  a ránk ható  HŐmérsékletnek bizonyos különféle szavait.   Ugye a HŐ-mérő se csak a hőséget méri,  hanem a HI (Hííí ) dolgot is, ami nekünk HIDEG,  azt is méri.

 

HÓ  is a témakör szava,  és az is HI-DEG   .  HIMALÁJA  HI-je is maga a HÓ 

 

 A HÓ  szó kapcsán van egy  terjedő nyelvész írás is,  aminek nézetem szerint semmi köze a (hangalaki) valósághoz,  nem azért HÓ a HÓ  mert hogy ez  a "befedés" ősgyök volna, meg  mert befedi a tájat és takarja azt és ezáltal  felül is van.))

 

A  fentiek amúgy éppenséggel tényleg igazak a hóra,  de ezt a valamit most tegyük inkább félre, mert ennek semmi köze sincs a HÓ valódi hangalakjához és nem is ad igazi választ erre .   A HÓ is a HŐ(hatás)  szava, ez is egy HŐhatás eredménye, ez éppen HIdeg, a hangalaki közelség is a hideg HI-jével  van,  itt kell keresgélnünk valójában, és ez ad nekünk választ a valódi és konkrét hangalak miértjére .    Nem a takarók meg a leplek és a fedők.  Az egy X féle értelmezés, de mi hangalaki ok-okozatot keresünk,  ez egészen más.

 

Azaz összefoglalóan ezek  a HÍÍ, meg HŰŰŰ  és HÚÚ,  valamint a  HŐŐ  HÉÉ meg a HÍÍ  dolgok  ösztöni hangutánzó valódi emberi reakciók   az embertől a komfortérzetétől  jelentősen eltérő HŐmérsékletekre. 

 

Mindegy melyik irányba  megyünk,  ha a számunkra komfortostól  nagyon eltérő hőjelenséget észlelünk, akkor jönnek a HÚÚ ez a víz basszus de hideg,(HÍÍ de...)  vagy kilépünk és megcsap  hideg vagy a hőség,  jönnek a HŰŰ micsoda és a HŐŐ  meg a HIJJ  milyen idő lett gyerekek, és az ehhez hasonlók.  Ezek a valóság hangjai lesznek. 

 

És nem jártam még Polinéziában,  de gyanítom ez ott is pontosan nagyon hasonló reakciókat vált ki ma is 2024-ben is.  Ősi és jelenlegi ösztönszavak adhatják az alapját ezeknek a H kezdetű  bármiféle hőmérséklethez köthető  szavainknak,  ez az ősnyelv amit logikus szógyökerei által ma is ugyanúgy beszél a magyar.  

 

És az utódnyelvek (annak tartom őket)  bár már nagyon sok mindent össze vissza turmixoltak és egyszerűen átírtak,  de ezek a HŐ-S  szavak  szintén világszerte léteznek és  megvannak a nyelvekben teljesen  hasonló külsőkben.  Nem mindig a magyar szó párjánál fogjuk ezeket megtalálni,  sokszor egy másik szinonimánál vagy egy rokon értelmű szónál fedezhetjük épp fel.

 

Angol  HOT  vagy épp a HEAT   is épp   a HŐT említi meg.     

 

A  HŐ és a HŰ szavakat  ellentétes előjellel használjuk,  de mint "hőhatás"  szavak ösztöni hangutánzójaként egy dologhoz kötődnek:  Az ember valós reakciójához a hőjelenségekre.

 

Ez ami összeköti őket...