a fenysebesseggel kapcsolatos megfigyeleseknek es mereseknek egy hibaja van, meghozza hogy kizarolag az erzekeles helyen mert fenysebesseget mutatjak.

most tegyuk felre az elmeleteket. a tapasztalat azt mutatjak hogy a feny sebessege fugg a kozeg tulajdonsagatol amiben halad. vagyis amikor a levegoben merjuk a feny sebesseget, akkor fuggetlenul attol, hogy a meres elott milyen kozegben es milyen sebesseggel haladt, ugyan annyit fogunk merni. igy ezek a meresek alkalmatlanok arra, hogy egy tavoli helyen levo fenysebesseget meghatarozzunk.

ezidaig az eter letet vagy nem letet egyertelmuen nem sikerult bizonyitani. egyetlen elfogadhatoan alatamasztott megallapitast tudtak a fizikusok ezrei tenni, hogy a fenysebesseg iranyfuggo valtozasa a foldfelszini korulmenyek kozott lenyegesen kisebb, mint ha azt az eter mozgasa okozna. ebbol kovetkeztetik hogy akkor nincs eter, a kis merteku sebesseg kulonbseg pedig meresi hiba.

most egy pillanatra tetelezzuk fel, hogy megis van eter, es ennek egy reszet a fold magaval viszi olyan mertekben, hogy a foldfelszinen majdnem elmozdulas mentesen mozognak egyutt. ebben az esetben a fenysebesseget mindig ezen foldfelszini eter parameterek kozott merjuk es a fent emlitett tapasztalati tenyek miatt, ez a sebesseg fuggetlen attol, hogy a feny ezt megelozoen milyen tulajdonsagu eteren haladt at es mekkora volt a sebessege. vagyis egi jelensegek vizsgalata alkalmatlan arra, hogy az eter letet cafolja vagy bizonyitsa.