Valószínűsítem hogy az EGY  szóból származhat.   Bármi ami hegyes annak vonalai EGY pontba tartanak,  inkább ezzel leszünk itt jók.  Képzésre akár a VEGY  szó, az is EGYESÍT--VEGYESÍT,  érezni a jelentések és a hangalakok szimbiózisát

 

------

 

 

Ugyanazt mondod nagy okosan amit én és még te minősítesz. Hogy az EGy gyök elé került a H. A - H - jelentése pedig egy szelleti hang, amely Czucorék szerint erőteljes légzéssel érzékelteti hogy oly dolgokra vonatkozik melyek magassággal függenek össze. Amógy meg a h - hangnak köztudotta van fed, takar értelme ház - hó.

 

"H - Minthogy a fölfelé törekvés erősebb leheléssel vagy lélekzéssel jár, megvan a h oly szókban, melyek tetőt, magasságot, magasra hatást, távolodást, kinyúlást jelentenek, mint: hág, hány, haj, háj, halom, has, hát, ház, hegy, héja, héjáz, kupa, had, hagy, hosz, hoporcs, horog, hóri horgas stb."

 

A hegy felfele Hatolva, EGy pontban fut össze. Az Ék pedik a hegy végének formáját jelenti vagy valaminek a díszét. Ám a díszt mindig a felhelyezésre utal, tehát az ÉK a magasságra is vonatkozik. Az Ég és az Ég rokonítása a magasságból nyilvánvaló, ugyanakkor az Ég a nagyságra is vonatkozik az EGy szóban ugyanis nem csak az egy pontba futó értelem lakozik, hanem az EGÉSZ-é is.

 

Ha felnézel, KÉK az ÉG - ponntosan ez a kapcsolat közöttük.

 

Az ég, pedig ég is a nap lángjától ha a nap leesik a sötétséggel együtt, este lesz. Ám akkor már csillagos ÉG lesz.