"Kíváncsi vagyok, hogy a "jövő fizikája" hogyan magyarázza meg azt a kvantumfizikai alapvetést, hogy a részecskék energiatartalma adja a részecske tömegének a jelentős részét, és hogyan hozza ki ebből azt, hogy ez viszont a nagyobb testek esetében már nem igaz..."

Ez egy értelmes kérdés és jogos is. 

Ha töltött részecskét (pl. elektront) gyorsítanak elektromos mezővel, akkor a mozgó elektron körül mágneses mező jön létre. A gyorsító energia ebbe kerül bele. Tehát nem a tömege nő az elektronnak, hanem a gyorsító energia egyre nagyobb része kerül a mágneses mezőbe. A fénysebesség elérésekor már az összes gyorsító energia a mágneses mező létrehozására fordítódik, így az elektron nem gyorsul tovább. Ez történik a részecskegyorsítókban.

De mindez csakis töltött részecskére vonatkozik, és csak akkor, ha a gyorsítást elektromos mező végzi. 

Vagyis egy semleges űrhajó esetében, amit rakétahajtómű gyorsít, már nem igaz, mert nem keletkezik mágneses mező. A rakéta simán átlépheti a fénysebességet. 

Egyébként az elektronok is átlépik a fénysebességet, pl. akkor ha ütköztetéssel gyorsítják őket, nem pedig elektromos mezővel.