"Én nem tudom, hogy melyik szóalak jött előbb létre, a kapcsolatuk azonban valós. Talán tényleg a perzsel."

 

Bár a Vil - világos és ebből a virrad azért esélyesebbnek tűnik.

Láthatjuk, hogy a származékok felváltva vannak í-vel és e-vel a nyelvemlékeink szerint.

 

virrad A: 1372 u./ vÿradolan [r.] (JókK. 26); 1506 verrad vala (WinklK. 229); 1526 wy̋rrattanak [d-t] [sz.] (SzékK. 75); 1533 Meg verad 

világ A: 12. sz. vége/ vılagbele (HB.); 1309/ Hulduualach [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 165); 1470 velagban (SermDom. 2: 356); nyj. vëlág, vélág

villám A: 1206/ Willam [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 11: 84); [1237–1240] ? Vylyam [szn.] (PRT. 1: 786); 1519 k. vellam

virág A: 1237 Vyragus [sz.] [szn.] (OklSz.); 13. sz. közepe/ vıragnac uıraga (ÓMS.); 1470 veragos [sz.] (SermDom. 2: 127); nyj. vërág (MTsz.); vérágós

 

--

 

A verradból pedig simán lehetett veres, a tűzzel való érintkezésre pedig adódik, hogy pattogó hanggal váltsák le v kezdőhangot, pír(os) és pír(kadó), a folyadék forróságára meg f-re. De mint mondottam, nem tudom a sorrendet. Szerintem senki sem tudja. De valami azt súgja, hogy a hangokhoz társított képzetekkel természetesen maguk helyére kerültek a dolgok, úgyhogy nem sorrendben kelle gondolkodni. A hálószerű összefűzése a jelentéseknek adott, mint ahogyan az is, hogy minden egyes verzió a KÉPZÉSE révén más jelentéstartományba is bekapcsolja a szót. Ezt láthatjuk a forró és a forr esetében, valamint a vér és a ver esetében.

 

Megpróbálom elmagyarázni:

 

Verrad, Veres, Píros, perzsel, perked, pergel ~ pörköl, pergál ~ pirkál, Forró, fortyog 

 

- szavainkat ősszefűzi, hogy mind a tűzhöz tartozó tuljdonsággal bírnak. Azért lehet ez, mert a két kezdő mássalhangzóból az utolsó ugyanaz, az első pedig egy rokon hang, sok etben a képzésük is hasonló vagy azonos. A rokonítható kezdőhang változatok lehetővé teszik, hogy teljesen más tulajdonságokat etimológiai pontossággal vigyünk vissza egy közös jelentéstartományba. Sőt, ha a VÉR szót vizsgáljuk, elmondhatjuk róla, hogy veres színű és ver - dobog is, ugyanakkor az erek szállítják. Láthatjuk, hogy minden hangérték pntosan ott van benne, ahol lennie kell a hangértékei külön is jelentést hordoznak, amit az egész tartalmaz. Pedig ha külön vizsgáljuk az ER-et és a Verest, nem fogunk szoros kapcsolatot látni bennük. Nincs is, csak épp en a VÉR szóban. No, ez a gyökháló.

 

Azokkal a nyelvekkel van baj, amelyek nem képesek f-hangot ejteni:

"f-vel kezdődő gyökszóink száma mintegy 80-ra rúg. A szanszkrit s finn nyelvekben teljesen hiányzik. A héberben s görögben ph pótolja."