"de a lényeget miért nem veszed észre?" 

 

 

Éppen azt veszem észre amikor azt állítom hogy 2 különböző gyökszó a "PIR"  és a "FOR .     A tűz forró de mi melléknévként használjuk a "forró"  szót, mint például a tűz  jellemzője.   A magyar nem ezzel a szóval nevezte meg a tüzet ,  viszont  más nyelveknél valóban előfordul.  A germán nyelvekben mind ebből vannak,  az ő FIRE  vagy FEUER  szavuk például,  az tényleg a magyar FORRÓ  szóból van.  

 

Meg ez a "latin"  FERVEO  dolog is a FORRÓ vagy még inkább FORRVA  ragozású szavunk  módosítása lehet.   De nálunk a szó melléknév,  a tűz tulajdonságát  jelentheti de nem magát a tüzet.   Mert arra van/volt két  szavunk,  a ma uralkodóan használt TŰZ  és a régi  ősi PIR(O)  forma .   

 

Amire még a PIROtechnika és a PIROmánia  szavunk  azért emlékszik. TŰZtechnika és nem forrótechnika.))  Azaz ez nem a forró szóból van,  akkor mi is  valami "fójer"  vagy valami hasonlót használhatnánk rá.   Semmi akadálya nem lenne egy "fójernek"  teszem azt ha a magyar ebből akarta volna nevezni.  Megtehetné simán.

 

Na meg a két gyök eleve elkülönül egymásban jelentésben is mert a P-R  hangvázon jellemzően kétféle szócsoport van 1:  a TŰZközeli szavak.    2:  meg ami a PÁR/PÁROS  fogalmával kapcsolatos. 

 

A FOR  gyökön, azaz pontosabban a F-R  vázon meg  jóformán  forgásértelmű szavak gyűlnek össze  és nem is tűzkapcsolatosak gyakran eleve hanem ez épp vízkapcsolatos eredendően.  FORR (víz)  FORRÁS víz,  FORRÓ víz FORRNI kezd  és FOROGNI  kezd.  Hangutánzó gyök,  a víz hangjából kezdődhetett FRR-FRR-FRR   és ha FORR akkor FOROG tényleg.    Így lett forgásértelmű gyökszó aztán, mert a FÚR ,  FARAG,   FERGETEG,  FÖRGETEG,  FÜRGE,  FORDUL  és a többi mind  a leírtakból ered és ezeknek itt semmi köze már a forrósághoz,  meg a tűzhöz sem,  egy  hangutánzó gyök ami  például egy FÚR  szónál is elég jól ábrázolja a valóságot,  annak valós hangjait. 

 

De mindkét gyök hangutánzó eredetű, egyik a víznél kezdhette a pályafutását,  másik meg a tűznél tette...